A hamarosan az otthonokba kerülő fenyőfák szerepe is jóval túlmutat az ünnepváráson és a lakás ünnepi díszbe öltöztetésén, hiszen a fenyők hajtásait, tobozát, sőt a kérgét is használják számos légzőszervi és reumás panasz enyhítésére, szirup, illóolaj, vagy tea formájában. Egyes nemzeteknél – például a letteknél – szokás a fenyőtobozból lekvárt is készíteni.

A gyógynövénygyógyászat eredményei évezredes megfigyeléseken, biztos és bizonyított alapokon nyugszanak, s egészen Egyiptomig, Mezopotámiáig, a görög és a latin kultúráig nyúlnak vissza. Ha voltak is olyan korszakok, amikor a gyógynövényekkel való gyógyítást kuruzslásnak, sőt boszorkányságnak tartották, a 21. századra mégis olyannyira teret nyert magának, és akkora reneszánszát éli, hogy számos orvos is előszeretettel alkalmazza, vagy úgy, hogy gyógynövényes kúrát ír elő a szervezet harmóniájának helyreállítására (akár műtéti beavatkozás előtt is), vagy pedig a tudatos megelőzés egyik lehetséges útjának tekinti és ajánlja pácienseinek a gyógynövények alkalmazását. 

Napjainkban, amikor felívelőben van az egészséges életmód iránti vágy, a gyógynövények – és a belőlük készült illóolajok, esszenciák, tinktúrák, krémek stb. – is mind jobban megtalálják helyüket a házi patikákban, és kezdik háttérbe szorítani a gyógyszereket. Bár az is igaz, hogy számos gyógyszer összetevői közt is megtaláljuk a legfontosabb gyógynövényeket, legyenek azok gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító, köptető, emésztést serkentő vagy gyomorerősítő hatásúak, hogy csak néhány példát említsünk.

Gyógyhír Magazin