A női változókor (klimaktérium) a termékenység lezárulását övező időszak, az ekkor zajló testi-lelki folyamatok összefoglaló neve. Noha a menopauza szó valójában a menstruáció végét jelenti, az angolszász irodalom alapján gyakran ezt a kifejezést használják a teljes változókor szinonimájaként. A menopauza a nyugati világban átlagosan 51 éves kor körül jelentkezik a nők mintegy 90%-ánál, és az 55. életévre lezajlik. Előfordul, hogy a menstruáció hirtelen ér véget, de valószínűbb, hogy a ciklus előbb rendszertelenebbé válik, és csak később marad el teljesen – magyarázta lapunknak Dr. Várbíró Szabolcs, a Magyar Menopauza Társaság elnökségi tagja, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika egyetemi docense. 

A test változásai… 
A klimax időszakán a nők harmada minden nehézség nélkül átjut, a többség azonban küzd néhány kisebb problémával. A kötőszöveti rendszer átalakulása miatt a bőr és a haj száraz lesz, a körmök töredezetté válhatnak, és megváltozik az anyagcsere is, így ugyanannyi étel elfogyasztása súlygyarapodáshoz vezethet. Egyidejűleg jelentkezhetnek a jól ismert fizikai tünetek, a hőhullám, kipirulás, izzadás, fejfájás. A menopauza éveiben az ösztrogénszint csökkenése miatt számos kórkép kockázata növekszik, például a csontrikulásé. Keringési labilitással, szapora szívdobogásérzéssel, memóriazavarral, a nemi vágy csökkenésével, valamint a kisízületek fájdalmával, duzzanatával is számolni kell – sorolta a szakember. A menopauza idején azonban nem csak a testi tünetekkel kell törődni. 

…és a lélek
A The British Menopause Society azt javasolta a háziorvosoknak, hogy ötvenedik születésnapjukon minden női páciensüket hívják meg egy menopauzáról szóló elbeszélgetésre. Az elképzelés mögött az a kutatási eredmény áll, mely szerint a nők többsége nincs tisztában ennek a korszaknak a velejáróival, így azzal sem, mit tehet azért, hogy enyhítse vagy megszüntesse a kellemetlen tüneteket. 
Dr. Várbíró Szabolcs nem tud olyan itthoni átfogó felmérésről, mely azt vizsgálta, hogy a nők hogyan élik meg a testi-lelki változásokat. Saját tapasztalatai szerint tízből három nő nehezen viseli a tüneteket, de a többség az élet természetes részeként tekint rájuk. Vannak olyanok is, akiket komoly problémáktól „szabadít meg” a változókor – hívta fel a figyelmet a szakorvos a saját praxisára utalva, így ők pozitívan állnak a kérdéshez. 

Menopauza-szakrendelés minden érintettnek
Minden változó korba lépő nőnek ajánlott az úgynevezett menopauza-szakrendelés felkeresése, ahol a szokásos nőgyógyászati rákszűrésen túl alaposan kivizsgálják. A hüvelyi ultrahangvizsgálat a méhnyálkahártya állapotáról tájékoztat, ezen kívül beutalják a pácienst csontsűrűség-vizsgálatra, mammográfiára, illetve egy laborvizsgálatra, amellyel a szív- és érrendszeri kockázatot is szűrni lehet. 
Az első vizsgálat után általában gyógynövénykészítményeket javasolnak a tünetek enyhítésére, és egyes esetekben ez teljesen megszünteti a panaszokat. Ezek a készítmények fitoösztrogéneket tartalmaznak, olyan növényi eredetű vegyületeket, amelyek képesek a női nemi hormonhoz hasonlóan a szervezet ösztrogén receptoraihoz kötődni, és ott hatást kiváltani. Ilyen vegyület van például a szójában, a lenmagban vagy az orbáncfűben. A további kezelés szükségességéről a vizsgálati eredmények kiértékelése után, egyénre szabottan dönt a szakember. Hormonpótlás is szóba jöhet, ha a hőhullámok nem szűnnek meg, vagy csontritkulásra való hajlamot találnak és nincs ellenjavallat.

Hormonpótlás – kell vagy nem?
A hormonpótlás szükségességét minden esetben egyénre szabottan és körültekintően kell meghatározni, de általánosságban elmondható, hogy a terápia azoknak ajánlott, akiknek 45 éves kor előtt marad el a menstruációjuk vagy a 40 és 60 év közöttiek közül azoknak, akik hőhullámra, alvászavarra panaszkodnak, illetve csontritkulás szempontjából veszélyeztetettek – magyarázta Dr. Várbíró Szabolcs. A kezelésekkel a menopauza idején elvesztett ösztrogént juttatják a szervezetbe, aminek köszönhetően 15-20 százalékkal csökkenhet például a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. A hormonpótlást komolyan kellene venni: az érintettek 10-20 százalékának szüksége lenne hormonpótló kezelésre, mégis kevesebb, mint 1 százalékuk részesül benne – hívta fel a figyelmet a szakember.
Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin