• 2020. augusztus 07., péntek

Ha fáj a láb...


2019.02.05

Esténként jelentkező nehézlábérzés, a láb feszülése, bedagadása, éjjeli görcsölése – sokan nem is gondolnak rá, hogy vénáik nem megfelelő működése okozza e tüneteket, ha egyébként nem látványosan visszeres a lábuk. Pedig esetleges súlyos szövődményei miatt a felsorolt, a mélyebben fekvő, szabad szemmel nem látható vénák krónikus működési elégtelenségére figyelmeztető jeleket érdemes nagyon komolyan venni. Mit tehetnek az érintettek?



Okok
Ez utóbbi tény abból is következik, hogy a betegségre hajlamosító tényezők között – más faktorok, például a genetikai háttér mellett – 
a fejlett országokra jellemző előzményeket találunk: a sok üléssel vagy állással járó munkát, vagy például a túlsúlyt. Sokatmondó például, hogy a túlsúlyosaknál kétszer akkora eséllyel jelentkezik a betegség, mint a normál testsúlyúak körében.
És hogy mi okozza a visszérbetegségeket? Alapvetően az, hogy a visszerekben megnövekszik a nyomás, ami ha tartós állapot marad, akkor a vénabillentyűk először nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, majd elpusztulnak. Így a visszerekben állandóan pang a vér, majd az erek kitágulnak. Fontos viszont tudni, testünkben felületes és mélyvénás rendszer is működik. Előbbi erei szabad szemmel is láthatók (ha kitágulnak, akkor beszél a köznyelv visszerességről), utóbbiak pedig nem. Vagyis a páciens esetleg csak a tüneteket észleli, anélkül, hogy tudná, mi okozza ezeket.

Megelőzés
Az optimális testsúly elérésével, aktív életmóddal, rendszeres sporttal sokat tehetünk vénáink egészségéért. Ha családunkban korábban már előfordult vénás betegség, kérjük kezelőorvosunk tanácsát a prevencióhoz. Gyanú esetén is forduljunk szakemberhez: például ha a fájdalom állandósul, vagy a boka körüli bőr barnás színű, kemény tapintású lesz, mindenképp segítségre szorulunk ahhoz, hogy a még súlyosabb szövődményeket elkerüljük. És azt se feledjük: léteznek olyan igazolt hatású készítmények, amelyeket kifejezetten a visszérpanaszok megelőzésére, illetve a meglévő állapot enyhítésére fejlesztettek ki.

Számok
Kezdjük néhány statisztikai adattal: a krónikus vénás elégtelenség felmérések szerint Európában kb. minden negyedik felnőttet érinti. Magyarország a maga kerek 27%-os előfordulási arányával a középmezőnyhöz tartozik, vagyis nálunk jobb a helyzet, mint a hajdani Csehszlovákia területén (37%), de rosszabb, mint Németországban (21%).  Az Amerikai Egyesült Államokban a férfiak 17, míg a nők 40%-a érintett; beszédes adat, hogy a betegség kezelésére fordított összeg az USA összes egészségügyi kiadásainak 2%-át emészti fel. Ugyanebből az adatsorból ismert az az információ, hogy Amerikában a krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek mintegy 2,7%-ánál alakul ki a betegség egyik legsúlyosabb szövődménye, a  vénás fekély, amely ráadásul a páciensek 40%-a esetében a kezelés ellenére később megint kiújul. Alapvetően a fejlett világ problémájáról van szó: a gazdaságilag elmaradottabb országokban jelentősen alacsonyabb esetszámokat regisztrálnak.
Pap György


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Így vigyázzunk vénáinkra nyáron! Gyógyhír Magazin

Tegyünk a visszér ellen! Gyógyhír Magazin

Tanácsok visszérbetegeknek a járvány idejére Gyógyhír Magazin

A visszerek ellen Gyógyhír Magazin

Lépések a lejtőn Gyógyhír Magazin

Segítség visszérpanaszok esetére Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
augusztusi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája