A tavasz eljövetelével, a nyár közeledtével egyre inkább felbolydul az élővilág. Ez nem csupán a költöző madarakat, a téli álomból ébredező barna medvét, egyes mókusféléket, hüllőket, rovarokat, érinti, hanem minket, embereket is. Amellett persze, hogy mind többen hódolnak különböző havas sportoknak, utaznak távolabbi egzotikus országokba a téli hónapok alatt, azért a legtöbben még mindig a melegebb hónapokra tervezik a hosszabb kirándulásokat, választanak távolabbi utazási célpontokat. Vannak, akik ad hoc döntenek, a last minute utakban bíznak, vannak, akik hosszasan tervezgetnek. 
A közlekedést forradalmasító repülés és az egyre kiterjedtebb autópálya-hálózat révén mind gyorsabban eljutunk a világ bármely részére. Az asztrológusok az univerzum tágulásáról értekeznek, ám számunkra, belátható/felfogható távolságon belül egyre „zsugorodik” a világ. 

Új betegségek jelenhetnek meg
Az elmúlt időszakban mind többet hangoztatott fogalmakká váltak a klímaváltozás, globális felmelegedés, üvegházhatás – melyek az előrejelzések szerint sajnos egy-két emberöltőn belül radikálisan megváltoztathatják mai megszokott életterünket – lehetővé teszik most még távolinak tetsző kórokozók elterjedését, adaptációját akár a mérsékelt égöv országaiban, így hazánkban is. Ebben nagy szerepet játszanak az úgynevezett vektorok – legtöbb esetben bizonyos szúnyogfajok (moszkitók), rágcsálók, denevérek –, melyek az északabbi országokban is honossá válnak a felmelegedés, a változó éghajlati viszonyoknak köszönhetően. Egyes betegségek csak emberről emberre terjednek, leggyakrabban cseppfertőzéssel, vannak melyek fertőzött ételek, víz révén. Mások az úgynevezett zoonózisok közé tartoznak, vagyis állatról emberre terjednek.

A megelőzés fontossága
Az „utazók betegségei” közé tartozik számos megbetegedés, mint a morbilli (kanyaró), zika, ebola, dengue, chikungunya, polio, kolera, malária, madárinfluenza, sárgaláz, hastífusz vagy például a TBC. Egyes kórokozókkal szemben már rendelkezünk védőoltással, viszont sok ellen még sajnos nem. Az akutan fellángoló betegségek közül sok azonnali tüneti terápiát igényel a maradandó károsodás kivédése, adott esetben a halálozás rizikójának csökkentése érdekében. A fenti patogének leginkább Dél-Kelet Ázsiában, Közép- és Dél-Amerikában, a Közép-Keleten, Afrikában és az Óceániai térségben honosak, de egyesek megbetegíthetik Észak-Amerika, vagy Dél-Európa lakosságát, illetve azon turistákat is, akik időszakosan tartózkodnak az adott endémia által érintett országban.
A prevenció nagy jelentőséggel bír, fontos az utazás megtervezésekor a fertőzéssel sújtott területek elkerülése, a moszkitó-háló, zárt ruházat, maszk, kesztyű viselése, hatékony rovarirtó szerek használata, megelőző gyógyszeres kúra – például a malária veszélye esetén –, és a védőoltások felvétele.A tünetek jelentkezése esetén sokszor azonnali kezelés szükséges. Különösen fontos a rehidráció (folyadék és ionpótlás), láz-, fájdalomcsillapítás, antivirális szer, a másodlagos bakteriális fertőzés kivédése céljából antibiotikus kezelés elkezdése.

Orvoshoz kell fordulni
Ezen kórokozók által kiváltott betegségek sok esetben igen kiterjedt szervi érintettséggel járnak, úgymint bőr, ízületi, légzőszervi, gyomor-bélrendszeri, vagy akár idegrendszeri. Sokféle tünet, mint pl. bőrkiütések, láz, hasmenés, hányinger/hányás, fejfájás/migrén, ízületi- és izomfájdalom, izomgörcs (elektrolitzavar), légzési nehezítettség, fokozott vérzékenység (nyálkahártya, bőr), súlyosabb esetben akut veseelégtelenség, sokkos állapot jelezheti megbetegedésünket. Utazásunk során váratlanul jelentkező markáns tünetek előfordulása esetén azonnal orvosi segítséget kell kérni a helyi egészségügyi szolgálattól, részben a kórokozók kimutatása és a betegség diagnózisa céljából, részben az adekvát kezelés minél gyorsabb megkezdése érdekében.

Dr. Péter Endre
szakorvos

Gyógyhír Magazin