

Újra itt a nyár és vele együtt a várva várt napsütés. A jó idő és a szünidő kicsalogatja a családokat a szabadba, lekerülnek a hosszú ruhadarabok, és egyre több testrészünk lesz fedetlen. Talán nem is gondolunk bele, hogy mekkora próbatétel mindez a bőrünknek, hiszen a nyár magával hozza a napégést és a szúnyogcsípéseket, illetve a statisztikák azt mutatják, hogy ilyenkor a felszíni sérülésekből sincs hiány.
Ismerik azt a szakállas viccet, miszerint „Holnap Magyarországon 30 fok lesz. Ebből 5 Budapesten, 3 Szolnokon,
4 Tatabányán, a többin pedig a kisebb falvak osztoznak.”? Bár idén, érdeklődés hiányában elmaradt a tavasz, már a nyakunkon a nyár. Jó hír, ha végre sokat süt a nap, hiszen természetes úton pótolhatjuk a D-vitamint, de nem szabad megfeledkezni a napégés veszélyeiről sem.
A gyerekek bőre vékonyabb, ezért őket még jobban kell védeni a káros napsugaraktól – figyelmeztet dr. Csernus Krisztina bőrgyógyász. Jó megoldás a kalap, UV-szűrős napszemüveggel, de nagy választékban kaphatóak a különböző fényvédő-
krémek is, amelyeknél az SPF (Sun Protective Factor) jelölés után álló szám jelzi a fényvédő faktor számát. Égő, viszkető érzés, bőrpír, fájdalom jelzik a leégést, ami tulajdonképpen a bőr gyulladásos folyamata. Komolyabb esetben hólyagosodás is megfigyelhető.
A napégésnek vannak később jelentkező, utólagos következményei is. Akár évekkel később is megjelenhetnek a felhólyagosodás nyomán szeplők, pigmentfoltok. A túl sok napfény a bőr öregedését felgyorsítja. Ennél súlyosabb következménye is lehet: a bőr „nem felejt”, a gyermekkortól kezdve kapott UV-sugárzás összeadódik, és évekkel később rosszindulatú bőrdaganat alakulhat ki rajta. Ha viszket a bőrünk, az allergiás reakciót is jelenthet, ilyenkor használhatunk allergiaellenes krémet, ami gyulladáscsökkentő, és enyhíti a csípés, szúrás okozta fájdalmakat.
Nem minden rovar bogár…
Ha Önt is csípte már meg szúnyog, hangya, pók vagy bögöly, akkor tudja, hogy milyen kínzóan tud viszketni a csípés okozta duzzanat. Ha egyáltalán helyes a meghatározás a baleset utáni állapotra. A kulcs ugyanis éppen az, hogy kellő pontossággal be tudjuk azonosítani az ellenünk „kirohanó” tettest. Szinte mindenki reflexszerűen nyúl a sebhez, és kezdi el a csípés helyét vakarni, dörzsölni vagy éppen a körmével nyomkodni, miközben tudja, hogy ez nem célravezető, mert minél jobban vakarja, annál jobban viszket, és annál duzzadtabb, annál pirosabb lesz. A csípés során a szervezetbe jutott idegen anyagokra az emberi szervezet azonnal válaszol; ennek részeként nagyobb mennyiségben szabadít fel hisztamint a csípés helyén. A hisztamin kitágítja és átjárhatóbbá teszi a hajszálereket, emiatt jönnek a kellemetlen tünetek.
Hogyan ismerhetjük fel a méhméreg okozta allergiát?
Ha a csípés után az érintett testrész felduzzad, ez még nem jelent allergiát. A következő tünetek figyelmeztetőek: gyors, spontán szívdobogás, viszkető érzés, a bőr kipirosodása, amely az egész testre kiterjedhet. Légszomj, fulladásérzet, szédülés, bélbántalmak, duzzanatok a torok és az orr nyálkahártyáin. Nehéz nyelés, beszédnehézségek. Allergia esetén a test elsősorban olyan helyeken reagál, amelyeket a csípés nem is érintett (szív, tüdő, belek, garatüreg, légutak).
Dózsa-Kádár Dóra