

Csontjaink folyamatosan épülnek és bomlanak – évente állományuk közel 10 százaléka cserélődik ki. Az osteoporosis vagyis
csontritkulás tulajdonképpen a csont anyagcseréjének betegsége, ami miatt a csont tömege csökkenni kezd, szerkezete megváltozik, és emiatt egyre törékenyebbé válik.
Csontjaink folyamatosan alakulnak még az után is, hogy 20 éves korunk körül befejeződik a növekedésük. Ezután körülbelül
10 évig a csontozat még tovább erősödik, majd fokozatosan gyengül. Amíg csak évi 3-5 százalékos a csontszövetvesztés, addig normális folyamatról beszélünk, ha azonban ennél gyorsabb a változás, akkor már csontritkulásról van szó. Ez a kóros jelenség azonban az esetek többségében elkerülhető lenne, ha odafigyelnénk és kerülnénk az alábbi kockázatokat.
A csontritkulás fő okai:
„Genetikai okok, tartósan kevés kalciumbevitel, menopauza okozta hormonális változás, mozgásszegény életmód” – sorolta lapunknak korábban a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság (MOOT) elnöke, dr. Takács István, hozzátéve, hogy az osteoporosis népbetegség. A sokáig tünet -, és fájdalommentes, éppen ezért „néma járványnak” is nevezett betegség világszerte 200 millió embert érint. Magyarországon hozzávetőleg 800 ezer betegről tudnak, köztük csaknem 700 ezer nő. „Az osteoporosis megállapításának három alappillére van: a csont szerkezetének meghatározása röntgenvizsgálattal, a csontsűrűség mérése, valamint a laborvizsgálat. Ezek eredménye alapján állítható csak fel a diagnózis” – magyarázta a szakorvos.
Rajtunk múlik!
A betegség egyik típusa az úgynevezett elsődleges osteoporosis, melynek okát nem ismerjük. Ezen belül megkülönböztetünk fiatalkori, posztmenopauzás, 80 év fölötti, illetve a férfiakra jellemző csontritkulást. A másodlagos csontritkulásnak számos oka lehet. Kialakulhat például pajzsmirigy- és mellékpajzsmirigy-, vese-, bél- vagy májbetegség, gyulladásos reumatológiai kórképek, illetve haematológiai betegségek esetén. Az életkort és a genetikai adottságokat természetesen nem tudjuk befolyásolni, de van olyan csontritkulástípus, amelynél egészségtudatos hozzáállással megelőzhetjük a betegséget.
A megelőzés – kalciummal…
Egy tanulmány szerint a magyarok körülbelül 500 mg kalciumot fogyasztanak naponta, holott a reumatológusok állásfoglalása szerint 800-1000 mg lenne az ideális. A nők esetében erre különösen oda kell figyelni, ugyanis a változókor idején csontsűrűségük akár 20 százalékát is elveszthetik az ösztrogéncsökkenés miatt.
…D-vitaminnal
A kalciumnak és a D-vitaminnak is megvan a maga különálló szerepe szervezetünk működésében, a kutatások mégis többnyire együtt említik ezt a két vegyületet. A magyarázat egyszerű: a kalcium felszívódásához és hasznosulásához D-vitaminra van szükségünk. Becslések szerint a 60 év fölötti magyar lakosság mintegy harmada szenved D-vitamin-hiányban. Noha 80-90 százalékban szervezetünk állítja elő a napsugárzás hatására, a táplálkozás szempontjából sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ugyanis szervezetünk csak korlátozott ideig tudja raktározni. Fontos, hogy a D-vitamin adagolásáról mindig kérdezzük meg az orvost! A magnézium szintén fontos része a táplálkozásunknak. Stabilizálja csontjainkat, mert erősíti a D-vitamin aktivitását.
…mozgással
Töltsük aktívan a napjainkat – javasolják a szakemberek, hiszen rendszeres testmozgással bizonyítottan megelőzhető a betegség. A csontozat rendszeres terhelése nagyban hozzájárulhat a csont szerkezetének megőrzéséhez, a napi séta, kocogás, vagy bármilyen testmozgás ugyanis elősegíti a csontképzést.
Dózsa-Kádár Dóra