Ahátterében az allergének által a szervezetben kiváltott bonyolult immunológiai láncreakció áll. Az allergén a szervezetbe jutva aktiválja természetes védekező mechanizmusunkat, ami veszélyes anyagként, kórokozóként ismeri fel az idegen részecskét és elkezd harcolni ellene. Eközben hírvivő anyagok szabadulnak fel, melyek viszketést, duzzanatot, vörösödést vagy tüsszögést váltanak ki. Ezt a hiperreaktivitást nagyon sokféle allergén kiválthatja, mint például pollen, penészspóra, poratka, madártoll, állatszőr, étel, gyógyszer vagy rovarürülék is. 

A különböző fák, füvek és gyomok pollenjei szezonálisan változó intenzitással vannak jelen a levegőben. Ezért használjunk pollennaptárt, és vezessük, mikor milyen tüneteink jelentkeznek. Hazánkban az egyik legnagyobb problémát a parlagfű okozza. Augusztus elelején jelennek meg az első virágporszemcsék, ezért a második héttől már számíthatunk az allergiás tünetekre is. A pollenkoncentráció tetőzése azonban augusztus utolsó két hetében és szeptember első hetében várható.

Kellemetlenek a tünetek, de van megoldás

Az allergiás rhinitis következményként jelentkezhet alvászavar, általános vagy mentális fáradtság, szorongás és fokozott depresszióhajlam. Hatással van az életminőségre, a munkára, a tanulásra, a sportteljesítményre. Romlik az ízérzékelés és a szaglás is, és mindezeken túl szövődményként kialakulhat asztma, orrpolyposis, középfül-, orr- vagy arcüreggyulladás is.

A szénanátha terápiájának legfontosabb eleme az allergén kiiktatása. Amennyiben ez nem kivitelezhető, gyógyszeres, illetve nem gyógyszeres kezelést, esetleg immunterápiát lehet alkalmazni. Enyhe esetekben vény nélkül kapható nazális vagy orális antihisztamin használata is elég. Azonban ha a tünetek nem csökkennek, mindenképp forduljunk orvoshoz, és járjunk a végére, pontosan mi is váltja ki őket.

dr. Zahorán Éva
szakgyógyszerész

Gyógyhír Magazin