Rendszeres mozgással tudjuk csak igazán csökkenteni testünk zsírrétegét, mozgatni, és ezáltal karbantartani nemcsak izmainkat, de ízületeinket is, ráadásul mindez hangulatunkra is pozitív hatással van. Persze nem mindegy, ki milyen testmozgást végez, és milyen intenzitással veti magát bele a sportba.

Érdemes megszívelni, hogy passzív életmódról aktívra váltva mindig fokozatosan növeljük a terhelést. Kezdetben enyhe intenzitással, rövidebb ideig mozogjunk, legyen szó gyaloglásról, futásról, kerékpározásról, és csak akkor emeljük az intenzitást és a rá fordított időt, ha nem tapasztalunk magunkon szokatlan, aggasztó tüneteket. Ne az esetleges izomlázra vagy fáradtságra gondoljunk – 
ez természetes velejárója a sportnak –, hanem inkább arra figyeljünk, ha hirtelen szédülni kezdünk, elgyengülünk, elsápadunk vagy kiver a veríték. Ekkor inkább álljunk le.

Hetente 150 perc aktív mozgás szükséges!
Az egészségügyi világszervezet (WHO) azt ajánlja, hogy a felnőttek hetente legalább 150 percet töltsenek aktív mozgással, ez naponta alig több mint húsz percet jelent. Olyan tevékenységek is ide sorolhatók, mint közlekedés kerékpárral (akár csak boltba vagy munkába), séta a kutyával, gazolás a kertben, hétvégi úszás, labdázás a gyerekekkel/unokákkal, sőt az aktívabb házimunka is.

• trombózis, 
• hirtelen szívhalál,
• 2-es típusú cukorbetegség,
• stroke,
• csonttörés,
• végbél- és mellrák, 
• túlsúly.

Persze sokan mondhatják, hogy szívesen mozognának, de túl hamar kifáradnak, nem bírják még az enyhe terhelést sem. Ilyen esetben nem kizárt, hogy tápanyaghiány áll a háttérben. Intenzívebb mozgás, sportolás esetén több elem is gyorsabban használódik és ürül a szervezetből, ezért fontos odafigyelni utánpótlásukra. Szerencsére  sokféle készítmény érhető el a patikákban, köztük olyanok is, amelyek kimondottan szívpanaszokra ajánlottak. Ezek segítségével visszanyerhetjük a mozgás örömét és élvezhetjük egészségügyi hasznát is.

Ballai Vince

Gyógyhír Magazin