• A tavasz és az ősz a „csúcsszezon”, ami persze orvosilag és élettanilag is indokolt  azon betegségek esetében, amelyek gyógyítására a fürdőgyógykezelések szolgálnak. Emellett a jogszabály szerint évente 2 alkalommal – alkalmanként maximum 15 kezelést igénybe véve – kapható tb-támogatás erre az ellátásra, ez is állhat a betegforgalom tavaszi és őszi megnövekedése mögött.

 

 

• Kétségtelen, hogy a nagy meleg megviseli a szervezetet, s a fürdőgyógyászati ellátás – egy súlyfürdő, vagy iszappakolás – tovább fokozhatja a terhelést. Fiziológiailag ezért mindenképpen előnyösebb a hűvösebb idő, de persze az sem mindegy, hogy  valaki „csak”  egy izületi kopással küzd, vagy amellett keringési zavarai, esetleg szívbetegsége is van. 

Ezt a fürdőorvosok a beutalás során tisztázzák, s ennek figyelembe vételével alakítják ki az egyénre szabott kezelési tervet. Az őszi szezon szerintem idén is szeptemberben kezdődik majd, hiszen ekkor már az esetleges nappali hőséget hűvösebb éjszakák követik, ami lehetőséget nyújt a szervezetnek a felüdülésre.

 

 

• Nem árt tudni, hogy egy-egy gyógyfürdőbe több különböző „betegútról” is érkeznek beutaltak. Egyrészt vannak a járóbetegek, akik az otthonuk közelében lévő gyógyfürdőbe járnak be ambuláns módon kezelésekre. Sok helyütt – pl. a mi esetünkben is – fekvőbeteg osztály  is rendelkezésre áll, ahol kórházi ellátás során kerülnek alkalmazásra a fürdőgyógyászati ellátások, és vannak azok a betegek, akik távolabbról érkeznek egy-egy kúrára, szállodai szolgáltatást igénybe véve. Ez utóbbi esetben a következő hónapokban nem árt, ha tájékozódnak a kiszemelt gyógyfürdő fürdőgyógyászati kapacitásait illetően, hiszen nem biztos, hogy a beteg által tervezett időszakban minden kezelésre – pl. a súlyfürdős helyekre – van szabad időpont. Sokan veszik egyébként a fáradságot arra, hogy korábban leutaznak a kiszemelt helyszínre, elvégeztetik a vizsgálatokat, ami alapján megtörténik a gyógyfürdő ellátás indikációja és a kezelések időpontjának meghatározása, majd ezek birtokában gondoskodnak a szükséges szállásról. 

 

 

• Sajnos ez így igaz, miközben persze a gyógyfürdők költségei folyamatosan nőnek. Az áraikat mégsem emelik ilyen ütemben, ami mögött bizony a gyógyfürdők, kórházak gazdasági vezetőinek komoly munkája és fejtörése áll, akik mindenképpen szeretnék a lehető legkedvezőbb áron gyógyítani a betegeket. Bár a fürdőgyógyászat egy „szelíd gyógymód”, ami minimális mellékhatással bír, de lényegében ugyanolyan terápia, mint egy gyógyszeres, antibiotikumos kezelés, és ugye senki nem szeretné, ha ezekről egy beteg anyagi okokból maradna le. Éppen ezért a szakma a végsőkig igyekszik elodázni az áremelést, és a rászorulók lehető legszélesebb körének biztosítani ezt a gyógyulási lehetőséget.