A koffein leginkább a fent taglalt élénkítő hatásáról ismert, és noha fájdalomcsillapítóként is megállja a helyét, ezt a hatását sokáig figyelmen kívül hagyták.

Az utóbbi évtizedekben azonban számos kutatás igyekezett feltárni fájdalomérzetre kifejtett összetett hatásmechanizmusát is, aminek lényege az idegsejtek közötti információátvitel blokkolása. Mivel a koffeinnek nagyon hasonló a felépítése az információ –így a fájdalomérzet – továbbításában fontos szerepet játszó adenozinéhoz, képes csatlakozni az ezt fogadó idegi receptorokhoz, ezzel gátolva a fájdalom-érzet átvitelét, bár nem mindenkinél azonos mértékben. Egyes kutatások arra utalnak, hogy genetikai jellegzetességeik alapján az egyes emberek szervezete eltérő módon reagál a koffeinre. 

Mellékhatóanyagként hatásos
A fájdalomcsillapításban azért is irányul rá kitüntetett figyelem, mert nem változtatja meg a dopaminszintet, így nem alakul ki olyan jellegű függés, mint más adenozinblokkolók, például a kokain esetében. A koffeint azonban mint fájdalomcsillapítót ritkán használják csak magában, inkább mellékhatóanyagként szokták alkalmazni más fájdalomcsillapítókat kiegészítve. 

Hogy mellékhatóanyagként miért képes javítani a fájdalomcsillapító hatást, arra több elmélet is van. Kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy segíti a fő hatóanyagot abban, hogy gyorsabban terjedjen szét a véráramban, esetleg lelassítja kiürülését a vérből. Egyesek szerint egyszerűen csak általános kedélyjavító hatása miatt érzi magát jobban az a páciens, aki ilyen fájdalomcsillapítót használ. 

A túladagolást el kell kerülni
A kutatások mindenesetre kimutatták, hogy kis adag (100-130 mg) koffein hozzáadása ugyan kismértékű, de statisztikailag számottevő pozitív hatást eredményez a fájdalomcsillapításban egy sor probléma – fejfájás, migrén, fogműtétek, illetve szülés utáni fájdalom – esetében. 

Túladagolása rejthet magában kockázatokat, de a tablettákban általában 100 milligramm alatt marad a mennyisége, miközben napi szinten 300-500 milligramm a tolerálható mennyiség, ami három-négy, két és fél deciliteres bögre kávénak felel meg, vagyis jó, ha odafigyelünk, amikor kávézunk és fájdalmat is csillapítunk egyszerre.

A koffein története 
Állítólag egy Khaldi nevű abbesszínai kecskepásztor fedezte fel Kr.u. 850 körül, hogy a koffein többek között energetizál, növeli az éberséget, a javítja a figyelmet és a reakcióidőt, illetve enyhíti a fáradtságot, és javít a fizikai teljesítményen a rövidtávú memórián és a kognitív képességeken is. A koffeintartalmú italok, mint a tea vagy a kávé, az arab világ közvetítésével terjedtek el Európában a 18-19. század során. 1819-ben azonosította és különítette el magát a vegyületet Friedlieb Ferdinand Runge német kémikus – egy marék kávébabból, amit egyenesen Johann Wolfgang von Goethétől, a nagy német írótól, költőtől kapott ajándékba.

Ballai Vince

Gyógyhír Magazin