Az elmúlt évtizedekben a tudósok nagy figyelmet fordítottak arra, hogy feltárják az elhízás hátterében álló genetikai információkat, ezáltal felkínálva a lehetőséget potenciális gyógyszerek kifejlesztésére a túlsúly csökkentésére. De kiderült, hogy a szokásos vizsgálatok és életmódbeli nyomon követés lényegesen több hasznos információt szolgáltat az egészségügyi szakembereknek a páciens gondozásához, mint a gének feltérképezése. 

Több mint 2500 ember vett részt egy kutatásban, amelyet a webmd.com egészségügyi portálon publikáltak. A tudósok fiatal felnőttkortól kezdve évtizedeken át, 1985 és 2010 között nyomon követték a résztvevőket. Tanulmányozták a megfigyeltek DNS-ét, és folyamatosan követték a testtömegindex változásait. Azt találták, hogy a mozgás hatékonyabban előzi meg a testsúlygyarapodást, mint a gének, mivel a kor előrehaladtával mindenkinél nőtt a BMI – persze hacsak nem mozgott.

Egyértelműen bizonyították, hogy függetlenül a genetikai kódoltságtól, az ideális testsúly megőrzésének a legjobb módszere a rendszeres testmozgás és az egészséges étkezés. A genetika nyilvánvalóan hatással van a testalkatunkra, ám egyéb tényezők befolyása meghatározóbb. Az elhízásra való fogékonyság lehet örökölt, azonban ezt tudjuk befolyásolni viselkedésünkkel.

Mondjuk ki újra: egészséges életmódot kell folytatni!
A rossz szokások, mint például a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás megváltoztatását könnyebb mondani, mint megtenni. Fontos beismerni magunknak, hogy nem azért hízunk el, mert az a DNS-ünkben kódolva van, hanem mert például nem mozgunk eleget, vagy isszuk a cukros üdítőitalokat, vagy zsákszámra esszük a különböző édességeket. 

Fontos, hogy már kisgyermekkortól tudatosan étkezzünk, ugyanis a gyermekkorban felvett szokásokat, ugyan nem lehetetlen, de sokkal nehezebb megváltoztatni. Mozogjunk rendszeresen és étkezzünk minél változatosabban. Vonjuk be a gyerekeket is a főzési folyamatokba, tervezzünk aktív közös programokat, töltsünk minél több időt együtt velük a természetben.

Magyarország lakosságának 26,4%-a elhízott, vagyis testtömegindexe magasabb, mint 30. A CIA nyilvános adatbázisa által, 2016-ban készített világrangsorban a 42. helyen állunk 192 országból, ami nem túl jó arány. Érdekes hogy a lista élén az egzotikus dél-tengeri  szigetek szerepelnek. Dániában, Svájcban és Olaszországban kevesebb, mint az emberek 20%-a elhízott, így Európából ők állnak a legjobb helyen. Nem sokkal lemaradva követik őket az osztrákok, a szlovénok, a hollandok és a svédek. 

Az elhízás a betegségek előszobája
Az elhízás nemcsak esztétikai probléma, hanem számos betegség előfutára is. Az elhízottak a jövőben számíthatnak mozgásszervi betegségekre, szív- és érrendszeri problémákra, magas koleszterinszintre, diabéteszre és emésztési zavarokra. Egy új kutatás azt is bizonyította, hogy a túlsúllyal rendelkezőknél a kognitív képességek, mint például a memória és a tanulási képesség is romlanak. 

Egy 2,8 millió felnőtt adatait átfogó brit tanulmány azt mutatta, hogy akinek a testtömegindexe 30 és 34,9 között van, annál 70 százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kockázata, mint a normál testsúlyúaknál. Ha valakinél ez az érték  35 és 40 közé esik, annak az esélye, hogy cukorbeteg legyen,  majdnem kilencszer nagyobb, mint akinek 25 alatt van a BMI-je; az alvási légzéskimaradás kockázata   pedig tizenkétszer nagyobb. Akinek 40 fölé esik a testtömegindexe, 12  százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy cukorbeteg lesz, és 22-szer nagyobb az esélye arra, hogy alvási légzéskimaradás alakul ki nála.

dr. Zahorán Éva
szakgyógyszerész

Gyógyhír Magazin