Tél végén sokan panaszkodunk krónikus fáradtságra. Reggel nehezünkre esik nemhogy a szobából, de még az ágyból is kibújni, közben pedig álmatlanság gyötör. Télen általában másképpen étkezünk, mint az év többi napján, kevesebbet mozgunk, és kevesebbet vagyunk a levegőn. A hideg évszakokban jobban kívánjuk a kalóriadúsabb, zsírosabb ételeket, ugyanakkor kevesebb zöldséget-gyümölcsöt eszünk. A téli hidegben kevesebbet izzadunk, így kevésbé is érezzük a szomjúságot. Sokan emiatt elfelejtenek elegendő folyadékot inni, ami bágyadtságot, fejfájást okozhat. Ahogy napról-napra jobb az idő, több napfényhez jutunk. A hőmérsékletingadozásokhoz testünknek is hozzá kell szoknia, de a tavaszi fáradtság pár nap, esetleg néhány hét alatt megszűnik. 

Mit lehet (T)enni?
Változatos étrenddel és kiegyensúlyozott táplálkozással megelőzhető a téli vitaminhiány kialakulása. Az új szakmai ajánlás szerint a novembertől márciusig tartó időszakban D-vitaminból tanácsosabb többet fogyasztani az addig megszokottnál, ami egy felnőtt esetében 2000 nemzetközi egységet jelent. Ha tehetjük, menjünk ki a napra minimum 15 percre! 

Ha több C-vitaminhoz szeretnénk hozzájutni, együnk több szezonális zöldséget, gyümölcsöt. Vásároljunk friss retket, snidlinget, póré- és újhagymát, vagy vegyünk elő céklát, almát, savanyú káposztát a kamrából. A C-vitamin hozzájárul az érfalak és az íny épségéhez, segíti az izmok és az ínszalagok működését, kiváló antioxidáns, azaz véd a szabad gyökök káros hatásai ellen. A B₃-vitamin felelős az agy energiaellátásáért, segít koncentrálnunk. Megtalálható a halakban, tejben, almában, csonthéjasokban, zöld leveles zöldségekben.

Napra-nap
Tudományos tény, hogy az északi népeknél a depresszió gyakrabban fordul elő, mint például a mediterrán országokban, amit a napsütéses órák számával magyaráznak. Kézenfekvő, hiszen télen általában alig látjuk a napot, hosszúak az éjszakák, és már elődeink is tudták, hogy a sötétség, a napfény hiánya búskomorsághoz vezet. Az viszont csak később bizonyosodott be, hogy mindez a melatonin és a szerotonin nevű hormonokkal áll kapcsolatban.

A melatonin – más néven alváshormon – szintje megemelkedik, ha tartósan fényhiányos környezetben vagyunk. A hangulatjavító hatásúnak tartott szerotonin képződésére viszont a sok napsütés van jótékony hatással, a hosszú és borongós téli napok alatt viszont jelentős hiány alakul ki belőle. Hormonális „óránk” tehát nehezen, hosszabb időt igényelve alkalmazkodik a tél-tavasz váltásához. Sokan próbálnak meg ilyenkor többet aludni, aminek a hatására csak még több melatonin termelődik szervezetükben, azaz még kevésbé érzik magukat kipihentnek. Ördögi kör lenne tehát a tavaszi fáradtság?

Fokozza a nyirokkeringést, ha átdörzsöljük a testünket szivaccsal, vagy ha egy kevés édeskömény-, boróka-, gyömbér- illetve rozmaringolajat jojoba-
bázisolajba cseppentünk, és azzal masszírozzuk át a bőrt minden fürdés után. A tavasz közeledtével érdemes tisztítókúrát vagy egy rövid böjtöt beiktatni, de előtte kérjük ki orvosunk tanácsát.

Frissüljünk fel!
Északon úgy tartják, a szaunázás kis mértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer. Ha egészséges a szervezet, erősíti az immunrendszert, felpezsdíti a vérkeringést. Aki nem bírja a forróságot, próbálja ki az infraszaunát. Míg a finn szaunában a verejték jelentős része víz, az infraszaunában távozó izzadság 20 százalékát a szervezetben felgyülemlett koleszterin, tejsav, zsírfelesleg és különféle nehézfémek teszik ki. 

Dózsa-Kádár Dóra

Gyógyhír Magazin