• 2021. január 17., vasárnap

Ezt is hozta a járvány: megbélyegzés


2020.05.05

„Gyalázzák az időseket ordenáré módon, mert elmennek vásárolni. Azoktól, akik ilyen hangnemben írogatnak, kérdezem: őket ki szülte?” – írta egy elkeseredett és dühös nyugdíjas korú hölgy egy népszerű internetes portálon. „Érdekelne, hogy került be a vírus az idősotthonokba, mert abban biztos vagyok, hogy közülük egy sem síelt Tirolban!” – vágja oda dacosan egy szüleit féltő fiatalasszony ugyanott.



Az idézeteket vég nélkül sorolhatnám. Ezek a példák a valóságból vett illusztrációk, arra használom őket, hogy segítsenek megérteni azokat a szociálpszichológiai folyamatokat, amelyek a mostani koronavírus-járvány idején a felszínre törtek, csakúgy, mint mindenkor a történelemben járványok idején.

A járvány kapcsán eleinte a bagatellizálás, a „nálunk nem történhet ilyesmi” volt az elterjedt vélemény, amit a befolyásos média egyes csatornái is osztottak. Rövidesen kiderült, hogy a járvány nemcsak azok körében okoz megbetegedéseket a messzi távolban, akik „furcsa étkezési szokásaikkal maguk is tehetnek róla, hogy áldozattá váltak”, hanem a környező országokban és nálunk is, az európai kultúrkör kellős közepén. Ekkor többen is tudni vélték, hogy a vírust „idegenek” hurcolták be hozzánk. Rövidesen kitört a pánik, egyre vadabb elképzelések keltek szárnyra a feltételezett okokról és a lehetséges következményekről. Egymásnak ellentmondó hivatalos nyilatkozatok követték egymást, arról hogy mit tegyünk és mit ne, és közben kiderült, hogy még nincs tudományosan elfogadott ismeretünk a vírusról és a gyógyításáról. Nemcsak nekünk magyaroknak nincs, de senkinek a világon. 

hirdetés

Sokan (a legtöbben) megrettentek, a történelmi tapasztalatokkal jobban felvértezettek, gyorsan bevásároltak mindent, amit értek. Az emberek ilyen váratlan és ismeretlen helyzetben egyértelmű válaszokat akarnak: mi történik és miért? Az egyértelmű válaszokat a közösségük felelős vezetőitől várják, de bárki legyen is éppen vezető pozícióban, jó adag gyanakvás is övezi mondandójukat. Az emberek ilyenkor találgatnak, sejtenek és sejtetnek, egyre-másra születnek a különböző összeesküvés-elméletek. 

Az ismerethiány, a zavar a sztereotípiák, az előítéletek és a diszkrimináció melegágya. Az „idegenek”, a „hazatérő vendégmunkások”, az  „ilyenkor is síelők”, az „utcán lófráló öregek”, a „szájmaszk nélkül kimozdulók”, a „futók és kerékpárosok”. Akiknek  „pozitív lett a tesztje”, aki „tüneteket mutat”, a „veszélyeztetettek” – csak néhány azokból a cimkékből, amelyeket ilyenkor virtuálisan ráragasztunk másokra, rámutatva ezzel, hogy az  „olyanok okozzák a bajt, mint ő”! 

Ez a stigmatizáció, a megbélyegzés. A megbélyegzés fájdalmas annak, aki a közvetlen áldozata, például az öregeknek. De a stigmatizálás veszélyes a közösség egészére nézve is, mert olyan megfontolásokat és magatartásokat kelt életre, amelyekkel lehetséges a megbélyegzés elkerülése, például a tesztelés és az elkülönítés elkerülése, kijátszása, ezáltal a közösség veszélyeztetése. A további negatív következményekkel majd a járvány lecsengése után számolhatunk. 

Korábbi járványok (SARS, ebola stb.) pszichológiai következményeit vizsgáló kutatások tapasztalatai arra mutatnak, hogy többen azok közül is a megbélyegzettek közé kerülhetnek majd, akiket most tapssal és énekléssel ünnepelünk: az orvosok, az ápolók, a mentősök, a rendőrök, az önkéntes segítők, a fertőzésből kigyógyultak. Ők azok, akik szemtől-szembe kerültek a vírussal, és hát, ki tudja…? Amikor már túl leszünk az egészen, lehet, hogy diszkréten kerülni fogjuk a társaságukat, mert a szívünk mélyén félni fogunk, hogy ott bujkál bennük a vírus. Jobb félni, mint megijedni, ugye? Lehet, hogy most többen azt mondják, hogy „kizárt dolog, én nem ilyen ember vagyok, én soha nem tennék ilyet!” Lehetséges. De mi, emberek, olyanok vagyunk, hogy félünk attól, amit nem ismerünk. 

A vírus (egyelőre) ilyen, és szurkoljunk, hogy minél előbb kiismerjük. Ismerjük meg azok történeteit, akik megszenvedték a vírus hatását, akik megküzdöttek vele. Jó dolog, hogy ismert emberek megosztották betegségük és kigyógyulásuk történetét a magazinokban és a világhálón, de szükségünk van az általunk közvetlenül is ismert emberek történeteire is, mert így fogunk hétköznapi, hasznos tapasztalatokra szert tenni, és kevésbé félni. Ehhez pedig az kell, hogy felülemelkedjünk a diszkriminációs hajlamainkon, és el tudjuk választani az embert a vírustól. 

Fábián Tamás 
pszichológus


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Gondolatok Szilágyi István tragédiája kapcsán Gyógyhír Magazin

Melyik gén okozza a depressziót? Gyógyhír Magazin

A nők hajlamosabbak a depresszióra Gyógyhír Magazin

Védekezzen a téli depresszió ellen Gyógyhír Magazin

Karácsonyi- és egyéb fóbiák Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
januári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények