• 2024. március 29., péntek

Tíz tévhit a koronavírusról


2020.05.05

Még mindig nagyon kevés tudományosan igazolt információval rendelkezünk az új típusú koronavírusról, ezért is röppenhetnek fel újra és újra álhírek a COVID-19 terjedésével, tüneteivel vagy lehetséges megfékezésével kapcsolatban. Tíz, a világhálón keringő tévhit hiteles cáfolata következik.


Forrás: pexels.com


Nemrégiben világszerte bejárta a híroldalakat, hogy sajtótájékoztatóján az Egyesült Államok elnöke azon elmélkedett, ha már a fertőtlenítőszerek külsőleg olyan hatékonyan pusztítják a kórokozót, talán érdemes lenne kutatni, hogy a koronavírusos betegek szervezetébe juttatva is működnek-e. Több gyártó vállalat azonnal nyilatkozatot tett közzé, hogy még véletlenül se kezdjenek el fertőtlenítőszereket inni az emberek, mert belehalhatnak. Ennek ellenére az elnök felvetése után négy amerikai állam mérgezésvédelmi központjaiban is megállás nélkül csörögtek a telefonok. A legtöbben arra voltak kíváncsiak, vajon megihatják-e az otthon tárolt fertőtlenítőszert koronavírus ellen – írja a Newsweek.

Donald Trump ötlete természetesen minden egészségügyi szempontnak ellentmond. Az USA illetékesei azonnal cáfolták, hogy fontolóra vennék a betegek beinjekciózását ilyen vegyszerekkel, sőt jelezték, hogy ez a módszer felér az öngyilkossággal. Az eset mindenesetre jól példázza, mekkora veszélyt rejtenek a hamis információk és a tájékozatlanságon alapuló téves feltevések. Ezért nagyon fontos, hogy a koronavírus-járványról is kizárólag hiteles forrásból tájékozódjunk. Az alábbi tévhiteket és cáfolatukat az Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve a koronavírussal kapcsolatos álhíreket, valótlan információkat eloszlató Covid-19facts.com oldaláról szemléztük.

hirdetés

1. tévhit: A vírus nem is új, hiszen az elmúlt években már találkoztunk a koronavírus névvel

Tény: Az „új koronavírus” kifejezés azt jelenti, hogy a koronavírus egy új, korábban nem ismert típusáról van szó. A koronavírus valójában egy víruscsalád. Az elmúlt években használt „emberi koronavírus” megnevezés a vírus korábbi törzseire utal. A jelenlegi világjárványt okozó új típusú koronavírusra számos megnevezést használnak. Az Egészségügyi Világszervezet a betegséget COVID-19-nek nevezte el, de magát a vírust SARS-CoV-2 néven jegyzik. A leggyakrabban az „új koronavírus” kifejezéssel találkozunk.

 

2. tévhit: A vírust csak néhány szuperterjesztő adja tovább

Tény: A „szuperterjesztő” fogalma homályos, nincs egyértelmű tudományos meghatározása. A kifejezés használói általában olyan személyre utalnak, aki a szokásosnál több embert fertőz meg. A statisztikák tanúsága szerint azonban a vírushordozók átlagosan két-három embernek adják tovább a fertőzést. Ez az átlag, vagyis némelyek kevesebb, míg mások több embert fertőznek meg. Általában azok adják át többeknek a vírust, akik a munkájuk vagy az életkörülményeik miatt sok emberrel találkoznak – legtöbbször még azelőtt, hogy bármilyen tünet mutatkozna rajtuk.

 

3. tévhit: Nem lehet teljesen kigyógyulni a COVID-19-ből. Ha valaki megfertőződött, akkor egész életében vele marad a betegség

Tény: A COVID-19-cel megfertőződött emberek többsége teljesen meggyógyul, a vírus eltűnik a szervezetükből. A szakszerű kezelés sokat segíthet, ezért aki a betegség tüneteit észleli, mielőbb kérjen orvosi segítséget!

 

4. tévhit: Az 5G mobilhálózat terjeszti a fertőzést

Tény: A vírus nem rádióhullámokon vagy mobilhálózaton keresztül terjed. A COVID-19 sok olyan országban is fertőz, ahol nincs 5G mobilhálózat. Ahogy az már számtalanszor elhangzott, a betegség cseppfertőzéssel terjed, a fertőzött személyek adják tovább köhögéssel, tüsszentéssel vagy a beszéddel járó kilégzéssel; illetve a vírussal szennyezett felületek, majd ezt követően a szem, a száj vagy az orr megérintésével is meg lehet fertőződni.

 

5. tévhit: Ha csípős paprikát adunk az ételhez, vagy fokhagymát eszünk, az megvéd a COVID-19-től

Tény: A csípős paprika és a fokhagyma, bár nagyon ízletesek, nem védenek meg a fertőzéstől. A leghatásosabb módja a betegség elkerülésének, ha egymástól legalább 1 méteres távolságot tartunk, illetve rendszeresen és alaposan kezet mosunk. Egészségünk megőrzésére ebben az időszakban is ajánlott a kiegyensúlyozott étrend, a kellő folyadékpótlás, a rendszeres testmozgás és a jó alvás.

 

6. tévhit: Megvéd a fertőzéstől a metanol, az etanol vagy a fehérítőszerek fogyasztása

Tény: Rendkívül veszélyes tévhit! A metanol és a fehérítőszerek mérgezőek, fogyasztásuk fogyatékossághoz és halálhoz is vezethet, ahogy azt az elmúlt hetek iráni példái is mutatják. A legális szeszes italokban található etanol (etil-alkohol) a hétköznapokban is csak módjával fogyasztható. A különböző felületeken megtapadt vírusok elpusztítását célzó tisztító- és fertőtlenítőszerek valóban tartalmaznak metanolt, etanolt vagy fehérítőt – ezeket azonban tilos meginni! Az emberi szervezetben nem ölik meg a vírust, ellenben károsítják a belső szerveket.

 

7. tévhit: A tüdőgyulladás elleni védőoltások hatásosak az új koronavírus ellen

Tény: A tüdőgyulladás elleni vakcinák, például a pneumococcus vagy a Haemophilus Influenzae B baktérium (HIB) elleni védőoltás nem nyújtanak védelmet az új típusú koronavírussal szemben. A SARS-CoV-2 vírus oly mértékben különbözik az eddig ismert kórokozóktól, hogy megfékezéséhez egyedi oltóanyag kifejlesztésére van szükség.

 

8. tévhit: Megfelelő táplálkozással elejét vehetjük a koronavírus-fertőzésnek

Tény: Diétával nem lehet védekezni a vírusfertőzés ellen, de az egészséges életmód – a kiegyensúlyozott étrendet is beleértve – vírustámadás idején is jótékonyan hat az immunrendszer működésére. A klinikai megfigyelések alapján bizonyos alapbetegségekben szenvedő koronavírus-fertőzötteknél viszonylag magas a halálozási arány, ami a nem megfelelő táplálkozás következtében kialakuló immungyengeséggel is összefüggésben lehet. Mivel az új típusú koronavírus-fertőzés tünetei között megfigyelhető a szaglás elégtelensége és (részint ennek következményeként) a rossz étvágy, fontos, hogy a betegek figyelmét felhívjuk a megfelelő táplálkozásra. A kritikus állapotú betegeknél pedig a mesterséges táplálás valamely formájára is szükség lehet.

 

9. tévhit: A dohányosok nagyobb eséllyel kapják el a fertőzést

Tény: A koronavírus-fertőzésnek nincs nagyobb kockázata a dohányosok körében. Az azonban tény, hogy azok a dohányosok, akik elkapták a fertőzést, nagyobb számban mutatnak súlyosabb tüneteket, mint a nem dohányzók – valószínűleg azért, mert a dohányzás károsítja a tüdőt és a szív ereit, ami koronavírus-fertőzés esetén súlyos szövődményekhez vezethet.

 

10. tévhit: A forgalomban lévő termékek egyike sem hatásos a koronavírus ezen törzse ellen

Tény: Mivel a koronavírus-család egy új törzséről van szó, egyelőre folyamatban vannak a tudományos vizsgálatok a már ismert készítmények SARS-CoV-2 elleni hatásáról. Vannak olyan termékek, amelyek már bizonyítottak az azonos családba tartozó kórokozók, például a SARS és a MERS ellen, így a szakemberek az eddigi információk alapján arra számítanak, hogy ugyanazok az intézkedések és készítmények az új vírustörzzsel szemben is hatékonyak lesznek. Ennek tudományos igazolásához azonban a készítmények COVID-19 elleni körültekintő tesztelésére van szükség.

Szerdahelyi Krisztina


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Bosch×Richter közös kutatás Gyógyhír Magazin

Szavazzon a Kedvenc Patikámra! Gyógyhír Magazin

Hogyan szokjunk le a dohányzásról 21 nap alatt? Gyógyhír Magazin

Tavaly volt a legmagasabb az eutanázia Gyógyhír Magazin

Lábszárfekély kezelésére vezetnek be sejtterápiás eljárást Gyógyhír Magazin

Generációs kapcsolatot a dohányzás és a testzsír között Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
márciusi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények herpesz szív érrendszer gyógynövények Czippán Anett rákellenes világnap memória Vörösmarty Mihály skizofrénia kurkuma gyomorégés demencia olvasás Ladinek Judit gyógytea Dr. Polgár Csaba covid húsvét Sipos Péter fekete nadálytő tavasz rockmilady immunrendszer baleset mozgás telemedicina vadgesztenye Nick Árpád Nick Árpád egészséges életmód sérülés sebkezelés hasmenés utazás repülés fésűs nelly koffein idősotthon napozás lábdagadás Év gyógyszere allergia parlagfű porcjopás Singh Viki gyógynövények bőrvédelem zöldségek rejtő jenő immunerősítés szív úszás Mujahid Zoltán fürdőszoba felfázás testmozgás gyógynövények lázcsillapítás fájdalomcsillapítás szexualitás Sztárek Andrea ölelés hólyaghurut hallásprobléma prosztata diabétesz világnap ízületi kopás aminosavak gyomorégés füstmentes nap vásárlás kocsis dénes fogászat inkontinencia Év gyógyszerésze Kedvenc Patikám testmozgás covid depresszió magas vérnyomás ekcéma rostok Tóth Csanád immunerősítés szarkaláb aranyér véradás megfázás ibs pénz infláció lukács sándor házimunka vashiány Recyclomed d-vitamin a rák világnapja nátha térd Gregor Bernadett fejfájás bélflóra fürdőszoba húgyúti fertőzés az év gyógyszerésze fertőtlenítés szívroham gyomorégés arcápolás Quintus Konrád vastagbélrák d-vitamin ibs irritábilis bél szindróma böjtölés migrén front időjárás újszülöttek nyelvevolúció lábszárfekély sejtterápia növényi étrend rákkutatás Lyme-kór kullancsszezon sport jóga nevetés étrendkiegészítő vitaminok táplálékkiegészítők interjú Szerednyey Béla hisztamin fogzás pajzsmirigy teafaolaj borsmenta-illóolaj kamillaolaj kakukkfű vesebetegség cickafark gyulladás görcs intim higénia kertészkedés Tari Annamária eutanázia asztma ásványi anyagok melanóma sclerosis multiplex neurológia MRI mágneses magrezonancia fülfájás nyári betegségek bakteriális fertőzés rovarcsípés kullancs szúnyog úti patika gyógyszerek covied covid fájdalomcsillapító lázcsillapító mozgás probléma ultrahang Dupuytren klimax hőhullám változó kor hőség izzadás folyadékpótlás omega 3 zsírsavak antioxidáns diéta vágás égési sérülés epilepszia roham autóvezetés hajhullás hajproblémák hajápolás színművész Csuja Imre színész gerinc porckorong porckorongsérv sport mozgás melltartó vérkeringés zsírszövet társadalmi célú reklám dohányellenes klímaváltozás rajzpályázat tehetségesgondozás Richter