

A legtöbb szülő nem nézi jó szemmel, ha tinédzser gyereke folyton a közösségi oldalakat bújja. Már csak azért sem, mert bírálói ezt az időtöltést a szorongás növekedésével is összefüggésbe hozták. Az aggódó szülőknek azonban van egy jó hírünk: úgy tűnik, pusztán a közösségi oldalakon töltött idő növekedésével nem nő a tiniknél a depresszió kockázata.
Forrás: unsplash.com
Az egyesült államokbeli Brigham Young Egyetem új, nyolcéves időtartamot átfogó kutatása szerint nincs közvetlen összefüggés a közösségi oldalakon töltött idő mennyisége és a szorongás vagy depresszió növekedése között a serdülő fiatalok körében – összegezte a vizsgálat eredményét a Computers in Human Behavior című kiadványában közzétett tanulmány.
A kutatásban ötszáz, 13 és 20 év közötti fiatal szokásait követték nyomon. Amint az adatok elemzéséből kiderült, a vizsgálat időszaka alatt, azaz 2012-től 2019 őszéig 62,5 százalékkal emelkedett az az idő, amit a fiatalok a közösségi oldalakon töltöttek. 13 éves korban átlagosan napi 31-60 percet szántak erre, majd az évek előrehaladtával ez az időtartam folyamatosan nőtt, és fiatal felnőttkorban már napi két órával többet, átlagosan 2,6 órát töltöttek a közösségi felületeken – idézi a ScienceDaily tudományos ismeretterjesztő portál az egyetem professzora, Sarah Coyne vezetésével írt tanulmányt.
hirdetés
„Nyolc évet fordítottunk arra, hogy feltárjuk a közösségi oldalakon töltött idő és a depresszió kialakulásának összefüggését a tizenévesek körében – mondta Coyne a Utah állambeli Brigham Young Egyetem kutatásáról. – Feltettük a kérdést, hogy vajon hajlamosabbak-e a depresszióra, ha több időt töltenek a közösségi médiában, illetve az erre szánt idő csökkentése a depresszió mértékét is csökkenti-e? A válaszunk: nem. Megállapítottuk, hogy a közösségi oldalakon töltött idő mennyisége közvetlenül nem befolyásolja a szorongás vagy a depresszió mértékét.”
A mentális egészséget több tényező együttese határozza meg, így nagy valószínűséggel a szorongás és a depresszió kialakulásáért sem egyetlen stresszkeltő a felelős. Coyne szerint „nem csak a közösségi oldalakon töltött idő mennyisége számít. Két tinédzsert, akik pontosan ugyanannyi időt szánnak erre, az eltérő használat függvényében egészen másféle hatások érhetnek”.
A kutatásra alapozva a professzor három javaslatot tett a közösségi oldalak egészségesebb használata érdekében:
Ezekkel a tanácsokkal az általunk megkérdezett szakértő, Fábián Tamás pszichológus is egyetért: „Minden olyan cselekvésünk, magatartásunk, viselkedésünk, amelyekben tudatosan, aktív cselekvőként, a kontrollt kezünkben tartva vagyunk jelen, erősít bennünket a stressz és általában a külső és belső nyomással szemben, így kisebb eséllyel lesz úrrá rajtunk a szorongás és a depresszió” – állítja.
Fábián Tamás szerint azért fontosak az ilyen kutatások, mert segítenek tisztábban látni olyan kérdésekben, mint az internet- és közösségimédia-használat, amelynek hatásairól még mindig keveset tudunk, ugyanakkor sok a nem kellően megalapozott vélekedés. „Ennek a kutatásnak egyik erénye, hogy sok éven keresztül követték a vizsgálati alanyok netezéssel töltött idejét. Fontos leszögezni, hogy ez a kutatás a szorongás és a depresszió összefüggését vizsgálta a közösségi oldalakon töltött idő mennyiségével, és úgy tűnik, nem volt célja, hogy a netezéssel kapcsolatos összes kérdésre választ adjon. Egy vizsgálat eredményét igazából akkor tudjuk jól megítélni, ha ismerjük a módszertani részleteket is. További kutatások remélhetően megerősítik majd a tanulmányban közzétett eredményeket.”
Szerdahelyi Krisztina