Mivel a stressznek számos egészségkárosító hatása van, fontos, hogy megismerjük saját stressztűrő-képességünket és határainkat. Hogy kinek mikor „túl sok” a stresszből, az egyénenként változik. Míg egyesek remekül veszik az akadályokat, mások apró kudarcoktól is képesek összeomlani. Vannak olyanok is, akik kifejezetten élvezik a komoly stresszhelyzetekkel járó életmód kihívásait – magyarázza a helpguide.org cikke. 

Milyen tényezőktől függ a stressztűrő-képesség?

Szociális háló. A támogató barátok és családtagok erős hálózata fontos védelmet jelent a stresszel szemben. Ha van kire számítani, a nehézségek nem is tűnnek olyan elviselhetetlennek. Minél magányosabb és elszigeteltebb az ember, annál nagyobb a stressz kockázata.

A tudat, hogy kézben tartjuk a dolgokat. Aki bízik önmagában és abban, hogy képes befolyásolni az eseményeket, az könnyebben elkerüli a stresszt, szemben azzal, aki úgy érzi, hogy mindig ki van szolgáltatva a körülményeknek. 

Hozzáállás. Óriási különbség van abban, ahogy az egyes emberek az élet elkerülhetetlen kihívásaira tekintenek – és ez a különbség a stressz kezelésének képességében is megmutatkozik. Aki általában reményteli és optimista, azt kevésbé veszélyezteti a stressz. A nagyobb tűrőképességű emberek hajlamosabbak vállalni a kihívásokat, jellemzően jobb a humorérzékük, magasabb célokat tűznek maguk elé, és az élet természetes velejárójaként tekintenek a változásokra.

Az érzelmek kezelésének képessége. Aki nem tudja, hogyan szerezze vissza a nyugalmát, ha bosszúság érte, vagy hogyan ellensúlyozza a szomorúságot, az jobban ki van téve a stressznek. Ám aki képes felismerni és megfelelően kezelni az érzéseit, az jobban tűri az ilyen helyzeteket, és érzelmileg könnyebben stabilizálódik.

Ismeretek és felkészültség. Minél többet tud valaki az adott stresszhelyzetről – beleértve azt is, hogy várhatóan mennyi ideig fog tartani, és mi lehet a kimenetele –, annál könnyebben megbirkózik vele. Például, ha részletes tájékoztatást kap a rá váró műtétről és az azt követő kezelésekről vagy rehabilitációról, a gyógyulás időszaka kevésbé lesz stresszes, mintha arra számítana, hogy azonnal visszatérhet a hétköznapi életbe. 

hirdetés

Hogyan vértezzük fel magunkat a stressz ellen?

Rendszeres mozgással. A fizikai aktivitás fokozása jó taktika a stressz ellen. A rendszeres testmozgás javítja a kedélyállapotot, és elvonja a figyelmet a gondokról. Az olyan ütemes gyakorlatok, mint a gyaloglás, a futás, az úszás és a tánc különösen hatékonyak, főként akkor, ha mozgás közben tudatosan odafigyelünk a fizikai érzésekre.

Kapcsolatépítéssel. Már egy egyszerű beszélgetés is olyan hormonális változásokat idézhet elő, ami hozzájárul a stressz enyhítéséhez. Néhány kedves szó vagy barátságos pillantás segíthet csillapítani a háborgó érzelmeket. Töltsön időt olyan emberekkel, akik jobb kedvre derítik, és ne hagyja, hogy a munkából adódó felelősség gátolja a közösségi élet gyakorlásában. 

Engedje, hogy az érzékei vezessék. A stressz enyhítésének gyors módja az érzékek – látás, hallás, ízlelés, szaglás, érintés vagy mozgás – tudatos bevonása. A legfontosabb, hogy ki-ki megtalálja a számára leginkább működő utat. Megnyugtatja a zenehallgatás? Vagy az őrölt kávé illata? Esetleg a háziállatával töltött idő segít az egyensúly helyreállításában? Kísérletezze ki, miként nyugszik meg leginkább.

Tanuljon meg relaxálni. A stresszt nem tudjuk teljes mértékben kiküszöbölni az életünkből, de az ellenőrzésünk alatt tarthatjuk. Az isteni segítségbe vetett hit, a relaxációs technikák, a meditáció vagy a mély légzés a stressz ellenében ható nyugalmi állapotot eredményezhetnek. Rendszeres gyakorlásukkal csökkenhet a hétköznapi stressz-szint, fokozódhat az örömérzet, és javulhat a nyugalom megőrzésének képessége.

Táplálkozzon egészségesen. Az ételek is javíthatják vagy ronthatják a hangulatot, és befolyásolhatják a stresszel való megbirkózás képességét. A friss gyümölcsökben, zöldségekben, jó minőségű fehérjékben és omega-3 zsírsavakban gazdag étrend segíthet legyőzni a nehézségeket.

Pihenje ki magát. A fáradtság okozta irracionális gondolkodás fokozhatja a stresszt, a krónikus stressz pedig alvászavarokhoz vezethet. Fordítson gondot a pihentető alvásra is.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin