Bár igazán a hideg hónapokat szereti, nyáron sem vagyunk teljesen védettek a herpesz ellen. A napégés is okozhatja a herpesz megjelenését, sőt van, akinél már maga a napsütés is a kiváltó okok között szerepel.
Egy világjárvány árnyékában furcsa most belegondolni, hogy az ajakherpesz napjaink egyik leggyakoribb és legelterjedtebb fertőző betegsége. Szinte minden ember átesik a fertőzésen, és sokan vannak azok, akiknél időnként ki is újul. Vírus okozza, amit tízből kilenc ember hordoz, ám a betegség akkor alakul ki, amikor a szokottnál gyengébb szervezetünk védekezőképessége, és aktiválódik a kórokozó. A nyári hónapokban is gyakori a megfázás, elég például, ha a légkondicionált irodából kimegyünk a hőségbe. Az immunrendszer legyengülése szinte azonnal kiválthatja a herpesz megjelenését. Sokaknál a stressz, az idegeskedés hatására jelentkeznek a tünetek. A melegebb hónapokban a vizsgák miatt érzett feszültség, vagy éppen a nyaralás, táborozás miatti izgalom miatt jelennek meg az apró, kellemetlen hólyagok.
hirdetés
A nyári ajakherpesz a napégés hatására jön elő
Van egy mondás, miszerint ha a szem a lélek tükre, az arcbőrünk a kivetülése mindannak, amit a testünkkel művelünk.
A napfény sokszor emlegetett áldásos hatása mellett sajnos igen sok veszély forrása is. A legismertebb fényártalom a napégés, amelyért főképp a hosszúhullámú UV-B-sugarak tehetőek felelőssé. A napégés ugyan szó szerint égés, de természetesen másféle folyamat, melynek kísérő jele, hogy a bőr a szokottnál vörösebbé válik, felülete forrónak tűnik.
A nyári ajakherpesz a leggyakrabban – a szokásos kiváltó tüneteken túl – a napsütés, illetve a napégés hatására jön elő. Ezt a legkönnyebben úgy előzhetjük meg, ha erős, nagy faktorszámú fényvédő krémet használunk az arcunkra, és természetesen az ajkunk bőrét is védjük. Ma már az ajakápolókból is választhatunk olyat, melyben van fényvédő, de vigyázzunk rá, hogy ne használjuk senkivel közösen, ugyanis így rögtön továbbadhatjuk a fertőzést.
Akkor is fertőzhet, ha nincsenek látható jelei
A vírus akkor is fertőz, ha a seb már hegesedik, sőt még akkor is tovább lehet adni a betegséget, ha az éppen lappangó fázisban van, vagyis nincsenek látható jelei. A gyerekek gyakran kapják el a herpeszt táborozáskor, kiránduláskor, nemcsak étkezés során, hanem akkor is, ha – extrém esetben – közös fogkefét, szívószálat, vagy – gyakrabban – közös törölközőt használnak.
Az ajakherpesz általában néhány napon belül elmúlik, és a legtöbbször elegendő helyileg ható krémekkel kezelni a hólyagokat. Súlyosabb esetben szájon át szedhető antivirális gyógyszert javasolhat a kezelőorvos. Ha tudjuk, hogy rendszeresen kialakul herpesz az ajkunkon, mindig legyen otthon megfelelő készítmény. Ha ugyanis a kialakulásának első óráiban kezdjük kezelni a herpeszt, jelentősen lerövidíthetjük a gyógyulási időt. A megelőzést segítheti, ha megerősítjük az immunrendszert: szedjünk vitaminokat, táplálkozzunk egészségesen, mozogjunk rendszeresen!
A humán herpeszvírus felelős mind a bárányhimlő (Varicella), mind az övsömör (Herpesz zoszter) kialakulásáért. Amikor először találkozunk a kórokozóval – többnyire gyermekkorban, 10 éves kor alatt –, a bárányhimlő tünetei alakulnak ki. Ha már átestünk a bárányhimlőn, és a „fertőzés újraéled”, az övsömör tünetei jelentkeznek.
Dózsa-Kádár Dóra