- Most hirtelen nem emlékszem, hogy hol voltam, amikor kiderült, hogy bezárják az iskolákat.

Segítek kicsit. Március 11-én jelentették be, hogy vészhelyzet van és, hogy az életünkbe korlátozó intézkedések jönnek. Március 15., a nemzeti ünnep vasárnapra esett, azon a hétvégén derült ki, hogy hétfőtől bezárják az iskolákat.

-    A 15-i dátum jó kapaszkodó, mert mindig akkor kell a kutyának beadni egy kullancs elleni gyógyszert, és még rá is csodálkoztam, hogy ez milyen jópofa dolog, hogy egy kolbász ízű kiskockában jutalomfalatnak álcázzák a dolgot, és a kutya boldogan megeszi. Én nem éltem meg a híreket olyan vészterhesnek, arra gondoltam, jó hát akkor ez olyan, mint a nyaralás. Valójában minden megváltozott, a tévé teljesen. Továbbra is csináltuk a műsorokat, jól is sikerültek, jó lett a nézettség is, de nagyon furcsa volt, hogy nincs közönség és kevesen vannak egyébként is a stúdióban, mindenki maszkban van meg kesztyűben, csak azok vették le a maszkot, akik éppen szerepeltek. Én azt szoktam meg, hogy úgy vezetek műsort, hogy 300 ember üvölt, tapsol egy Nicsak ki vagyok? felvételén. Ugyanakkor nagyon különleges volt az a jótékonysági gála, amit Ördög Nórival vezettünk, a Neked énekelek. Ketten voltunk csak a TV2 stúdiójában, és mindenki más otthonról jelentkezett be. Megható volt, ahogy Presser Gábor, Lovasi András, a Tankcsapda, Demjén Rózsi, Leslie Mandoki bejelentkezett a telefonjában lévő kamerával az otthonából. Többen klippeket is csináltak, mint Király Viktorék, Tóth Gabi, Bereczki Zoli.  Volt valami különös ereje ennek az egésznek. Amikor kizökken a világ a megszokott a menetéből, az összefogásnak egy magasabb másik szintje jön létre.    

Három gyereketek van, hogyan viselitek a digitális oktatást? 

-    A legnagyobb fiam már 22 éves és ő Amszterdamban jár egyetemre. De most ő is hazajött, mint mindenki, hiszen ott is bezárt az egyetem, és itthonról tanul ő is, csak ő angolul. A két másik a Lauder iskolába jár, és az ottani tanárok nagyon jól oldották meg ezt az egészet. Első perctől  Zoom programmal és teljes osztályokkal tartották online az órákat. Akiknek éppen nem iskolás a gyerekük, nekik mondom, hogy ez a Zoom egy nagyon jópofa megoldás. A számítógép vagy a laptop osztott képernyőjén ott vannak a gyerekek, mindenki egy kis kockában, és a tanár is, remekül látják és hallják egymást. A tanár tudja változtatni, hogy a képernyőn mi látszódjon. Alaphelyzetben a gyerekek és ő, egyébként tud bejátszásokat indítani, tud olyan táblát mutatni, amit az iskolában is látnak maguk előtt, a tanár, tud is írni és rajzolni rá, szóval minden megoldható. A tét az, hogy a tanárok mekkora terhet tesznek a szülők vállára. Sok iskolában csak küldik a feladatokat, meg a beadandókat, lényegében a szülőt terhelik ezzel, főleg ha a család több tagja is home office-ban van. A Lauder nem ad sok leckét, amit adnak az is értelmes, elviselhető, sokszor rajz, vagy valamilyen kreatív feladat. A tornaórákat meg mi tartjuk meg, videóra vettük, „igazoltam”, hogy megvolt, de azért nem veszik ezt olyan szigorúan. Inkább ez is egy olyan tevékenység, ami mindannyiunk feszültségét oldja ebben a bezártságban.  

Úgy érzem, azért benneteket nem visel meg annyira ez a helyzet.

-    Dehogynem. Ez mindenkinek furcsa, ilyet még semelyikünk sem élt meg. Mi betartjuk a szabályokat, kutyasétáltatás közben is viselem a maszkot, jobban figyelünk a higiéniára. Nem véletlenül vannak szabályok, ez az ára annak, hogy ne hatalmasodjon el a járvány, de ez az egész visszahat rád, nincs komfortérzeted. Sokat kell főzni, mert itthon vannak a gyerekek, teljesen más a ritmus. Eddig minden reggel elvittük a kicsit az iskolába, menetrendszerűen elindult a nap. Így most összevissza van minden.  Van, amikor időben fel kell kelni, és van, amikor nem. Becsapós ez az egész: sok időd van, és én is egész nap tudnék valamit csinálni, de ha ráérsz, nem mindig működik, kicsit beletunyulsz, hiszen nem muszáj csinálni, nincsenek például határidők. De nem szabad elhagyni magunkat. Sokat fog javítani a hangulatunkon, hogy megyünk bele a jó időbe. A nyár is érdekes lesz, azt hiszem, a Balatonra megyünk, mert anélkül nincs nyár, de, hogy külföldre menjünk, az szóba sem jön. 

Vincze Kinga

Gyógyhír Magazin