Az epe nem más, mint a zsírbontást végző emésztőnedv. A májsejtekben termelődik, majd az epehólyagvezetéken jut az epehólyagba, ahol raktározódik. Étkezéskor innen ürül a vékonybélbe, ahol feladatát ellátja. A táplálék zsiradéktartalma indítja be az epehólyag összehúzódását és kiürülését, kis mértékben a fehérjék is hatással vannak a folyamatra. Ez epekövesség esetén jár fájdalommal, vagy akkor, ha az epehólyag vagy az epeutak gyulladásban vannak.

Az epekő az epe alkotórészeinek kicsapódásával alakulhat ki az epehólyagban. Ezt elősegíti a rendszertelen táplálkozás: ha az étkezések között hosszú idő telik el, az epe nem ürül folyamatosan, így nagyobb eséllyel sűrűsödik be, ami kicsapódáshoz vezethet. 
Kockázatát növeli az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a kösz-vény. Mivel a táplálék mennyisége és összetétele befolyásolja az epe alkotórészeinek arányát, megfelelő étrenddel csökkenthető az epekőképződés esélye. Az egyéni tűrőképesség megfigyeléséhez érdemes étkezési naplót vezetni, így kizárhatjuk a panaszt okozó ételeket.

Ami segíthet:

• rendszeres étkezés
• rostdús táplálkozás
• rendszeres folyadékpótlás

Amit kerülni kell: 

• zsiradékban gazdag táplálkozás 
• túlzott táplálékbevitel
• túl sok cukorfogyasztás 
• túlzott fehérjefogyasztás
• erősen fűszeres, csípős, füstölt ételek
• stressz 

hirdetés

Táplálkozás panaszmentes időszakban:

• A gabonafélék közül szinte minden fogyasztható. Ugyanez vonatkozik a kenyérfélékre, bátran válogathatunk a félbarna-, barna- és rozskenyerek közül. A magvas termékek általában nem jó hatásúak. 
• A zsiradék lehet vaj, sertészsír vagy olaj – a lényeg, hogy a napi zsírbevitel ne haladja meg az 50 grammot. A bő zsiradékban sütött ételek nem ajánlottak. 
• A tej és a tejtermékek közül a zsírszegény változatokat válasszuk. A natúr kefir és a joghurt általában nem okoznak panaszt. Nem ajánlottak az ömlesztett, füstölt, magas zsírtartalmú sajtok. A tejszínt mellőzzük, tejfölből 12%-osat használjunk.
• A tojás zsiradékkal készítve panaszt okozhat, inkább főzve fogyasszuk.
• A húsok közül a szárnyasok bőr nélkül, a sovány sertés- és marhahúsok, illetve a halak – zsírszegényen készítve –beilleszthetők az étrendbe. 
• Felvágottakból is válasszuk az alacsony zsírtartalmúakat. A füstölt és fűszeres felvágottak, szalámifélék, szalonna, töpörtyű, disznósajt kerülendők.
• A zöldségek közül panaszt okozhat a káposzta, kelkáposzta, karfiol, karalábé, zeller, paprika, paradicsom, uborka, retek, fokhagyma, vöröshagyma, torma, petrezselyemzöld, rebarbara. Puffasztó hatásukat forrázással, fedő nélküli főzéssel, besózással és a keletkezett lé leöntésével csökkenthetjük. A zöldfűszerek, főleg a szárítottak általában jó hatásúak. A száraz hüvelyeseket puffasztó hatásuk miatt hagyjuk ki az étrendből. 
•  A gyümölcsök esetében figyeljük meg, mire vagyunk érzékenyek. Ami magában panaszt okoz, azt próbáljuk ki hámozva, szeletelve, reszelve vagy párolva. Az apró magvas gyümölcsöket érdemes kerülni. 

Szerdahelyi Krisztina 

Gyógyhír Magazin