Kutatók szerint a kognitív funkciók csökkenése olyan életmódbeli és szociális körülményekkel is összefüggésben áll, mint a szegénység, a magányosság, a depresszió, valamint a mozgáshiány és az elhízás. A demencia eddig elfogadott kilenc kockázati tényezője mellé most további hármat jelölt meg a Lancet Bizottság legfrissebb jelentése. Az Alzheimer Szövetség 2020-as nemzetközi konferenciáján bemutatott összegzés tizenkét olyan veszélyforrást sorol fel, amelyek elkerülésével jelentősen csökkenthető az időskori emlékezetvesztés esélye. Lon Schneider, az Alzheimer Szövetség Kutatóközpontjának társigazgatója, a bizottság tagja arra figyelmeztet, hogy a következő ajánlások betartása a döntéshozók és az egyének közös felelőssége.

A fizikai aktivitás is csökkenti a demencia kialakulásásnak veszélyét /Pixabay

1. A magas vérnyomás kezelése (40 éves kortól a szisztolés vérnyomás ne emelkedjen tartósan 130 Hgmm fölé).

2. A halláskárosodás esélyének csökkentése azzal, hogy óvjuk fülünket a magas zajszinttől. Nagyothallás esetén fontos a hallókészülék használata.

3. A levegőminőség javítása – a légszennyezés kockázati tényező. Kerülni kell a passzív dohányzást is.

4. A fejsérülés megelőzése – különösen tekintettel azokra, akik munkakörükből fakadóan magasabb kockázatnak vannak kitéve.

5. Az alkoholfogyasztás mérséklése legfeljebb hetente 21 egységre (egy egység 10 ml vagy 8 g tiszta alkoholnak felel meg).

6. A dohányzás elhagyása.

7. Az alap- és középfokú végzettség megszerzésének biztosítása mindenki számára.

8. Fizikailag és szellemileg aktív élet idős korban is.

9. Az elhízás megelőzése.

10. A depresszió elkerülése, kezelése.

11. A társadalmi elszigetelődés megelőzése.

12. A cukorbetegség kezelése 65 év felett is.

Ha már kialakult a demencia, a zene segíthet

Jó hír ugyanakkor, hogy a kognitív képességek javítását célzó kutatások szerint a zene sokat és sokoldalúan javíthat a demenciával küzdők szellemi állapotán és közérzetén. A zene értelmet adhat a közösségben töltött időnek, és élvezetesebbé teszi a szociális együttlétet, ami különösen azoknak előnyös, akik a demencia előrehaladott állapotában vannak, és nehezen kommunikálnak a környezetükkel. Másrészt a zene megkönnyíti a kapcsolatteremtést és az egymásra figyelést: segít a zenehallgatóknak, hogy kapcsolatban maradjanak önmagukkal és a külvilággal, sőt generációkat is összeköthet.

A terápia hívei szerint a zeneszó csökkenti a szorongást és a szociális elzártságot, javítja a közérzetet, és növeli az önbizalmat. Olyannyira, hogy azt javasolják, a jövőben egyes gyógyszerek helyett is zenét „írjanak fel” az orvosok; továbbá hogy az idősgondozásban dolgozók kapcsolják be a rádiót, tegyenek be zenét, vagy énekeljenek, esetleg zenéljenek együtt az ápoltakkal.

Az aktív részvétel az időseknek sikerélményt okoz, a közös énekléssel, zenéléssel úgy érzik, ők is az alkotás részeseivé válnak. Ha pedig egyénre szabott zeneterápiáról van szó, akkor a kutatók javaslata szerint olyan számokat érdemes lejátszani, amelyek visszarepítik a hallgatót a tíz és harminc éves kora közötti időszakba, és felidézik fiatalsága meghatározó élményeit és helyszíneit.

Szerdahelyi Krisztina

Forrás: https://www.news-medical.net/news/20200730/4025-of-dementia-cases-could-be-prevented-or-delayed-by-modifying-12-risk-factors.aspx és https://musicfordementia.org.uk/

Gyógyhír Magazin