Általában a napi egyszeri székelést tekintjük a normális bélműködés fokmérőjének, pedig vannak olyanok, akiknél 2-3 naponként következik be a székletürítés anélkül, hogy ez a legkisebb panaszt okozná. A székrekedés előfordulásának gyakorisága az életkorral együtt nő: míg a 17-27 év közötti korosztálynak mindössze 3 százalékát, addig a 45-65 év közöttiek már 8, a 65 év felettieknek pedig akár 20 százalékát érinti a probléma. A nőknél 40 éves kor körül is jelentkezhetnek a tünetek, míg a férfiaknál jóval később, 60 éves kor felett. Elsősorban a nőkre jellemző az is, hogy konfliktushelyzetekben vagy olyan szituációkban, amikor feszültek, szoronganak valamitől, az „idegesség” emésztési problémával társul. A nőkre jellemző a drasztikus, egyoldalú fogyókúrák miatt kialakuló székrekedés is. 

Bélrendszerünk jelzi, ha gond van 
Van, aki bagatellizálja, más szégyelli a székrekedést, pedig ha állandósul a probléma, muszáj a megoldással foglalkozni. Nemcsak a zavaró tünetek (puffadás, esetleges görcsök) miatt, hanem mert a jelek komoly betegségekre is utalhatnak –  mondta lapunknak Dr. Berki Emília háziorvos. Kialakulásában több tényezőnek is szerepe lehet. 

A klinikai okok – műtéti beavatkozás, bélbetegségek, gyermekszülés – mellett elsősorban a helytelen táplálkozási szokásokat és a mozgásszegény életmódot kell megemlíteni.  Gyakran különböző gyógyszerek (egyes fájdalomcsillapítók, magas vérnyomás elleni szerek, vízhajtók, savkötők) mellékhatásaként alakul ki székrekedés.

Miből is áll a széklet?
A válasz egyértelműnek tűnik: abból, amit megeszünk. Valójában azonban a széklet jelentős része víz. Átlagos diéta mellett a szilárd alkotóelemek egyharmada baktériumokból áll; mivel bélflóraként már nincs küldetésük, távoznak. A második harmad a megemésztetlen növényi rostoké, a harmadik harmadot pedig azok az anyagok teszik ki, melyektől szeretne megszabadulni a szervezet, ilyen például az epesav, és az ehhez kötött méreganyagok (gyógyszerek) maradványai. 

A székrekedést elsősorban a kiváltó okok megszüntetésével kell orvosolni. Gyógyszert csakis szakember tanácsára válasszunk, lehetőleg olyat, ami kíméletes és biztonságos, amelyben nincsenek segédanyagok. Nem túlzás állítani, hogy a bél az immunrendszer székhelye. Az emésztési zavarok orvoslásához nagyon fontos a bél baktériumflórájának rendezése, a jó és „rossz” baktériumok kényes egyensúlyának megteremtése, visszaállítása.  

Dózsa-Kádár Dóra
 

Gyógyhír Magazin