• 2026. február 15., vasárnap

Szénhidrát: barát vagy ellenség?


2025.08.26

Szélsőségesen testsúlycentrikus körökben illik enyhe megvetéssel beszélni a szénhidrátokról. Pedig a teljes szénhidrátmegvonás nem tesz jót a szervezetnek, sokkal okosabb, ha szükség esetén szénhidrátszegény diétával próbálkozunk.



Kezdjük azzal, hogy mi is az a szénhidrát, így megértjük, miért van rá szüksége a szervezetnek. A szénhidrátok szénből, oxigénből és hidrogénből álló molekulák. Két fő típusuk van, az egyszerű és az összetett szénhidrátok. Az előbbiek (pl. szőlőcukor, gyümölcscukor, laktóz) jellemző tulajdonsága a vízoldékonyság, az édes íz, a gyors felszívódás, melynek köszönhetően gyors energiaforrást biztosítanak a szervezetnek. Az összetett szénhidrátok (pl. a gabonafélékből, a hüvelyesek magvaiból, a zöldségekből, rizsből, burgonyából származó növényi keményítők, vagy az izmokban és a májban található glikogén) több cukormolekula összekapcsolódásából jönnek létre, vízben nem oldódnak (esetleg duzzadnak, meleg vízben csirizesednek), nincs édes ízük, lassabban bomlanak le, így a felszívódásuk is fokozatosan megy végbe. 

Fontos üzemanyagforrás
A szénhidrátok könnyen hozzáférhető, olcsó energiaforrások: egy gramm szénhidrátból 4,1 kcal (17,6 kJ) energia szabadul fel. A szervezet a fel nem használt szénhidrátokat lipid formájában a zsírszövetben, glikogén formájában pedig a májban raktározza – ezeknek a készleteknek a felhalmozódása okozza a túlsúlyt. Táplálkozás-élettani szempontból a szénhidrátok végső soron nélkülözhetők lennének, hiszen a szervezet bizonyos aminosavakból, tejsavból és glicerinből elő tudja állítani az agy, az idegrendszer és a vörösvérsejtek számára szükséges glukózt.

Ugyanakkor a teljes és tartós szénhidrátmegvonás nem jó a szervezetnek, mivel hiányában fokozódik a szöveti fehérjék lebontása, és felborul a só- és vízháztartás. 

Az anyagcsere-egyensúly fenntartásához bizonyos mennyiségű szénhidrát bevitelére még diéta esetén is szükség van: a szénhidrátszegény étrendbe életkortól, egészségi állapottól és aktivitástól függően napi 25-150 gramm szénhidrát is beleférhet (ennek beállítását érdemes szakemberre bízni). Arra azonban ügyeljünk, hogy a cukorfogyasztás ne haladja meg a szénhidrátból, zsírból, fehérjéből származó összenergia 10 százalékát.

Váltsunk teljes kiőrlésű gabonára!
Sokan azért döntenek a szénhidrátbevitel csökkentése mellett, mert fogyni szeretnének. Ez főként azért működik, mert a szénhidrátok egy részét fehérjékkel helyettesítik, ami egyrészt jó az anyagcserének, másrészt hosszabb időre jóllakottá tesz. A szénhidrátmennyiség mérséklése segíthet abban is, hogy a szervezetből távozzon a visszatartott folyadék, ami szintén súlycsökkenéshez vezet. 

A szénhidrátszegény diétában a húsfélék mellett érdemes sok zöldséget, hüvelyeseket, kevés gyümölcsöt fogyasztani, valamint kerülni a cukrot és a fehér lisztet. Jól tesszük, ha szervezetünk szénhidrátszükségletét rostokban gazdag teljes kiőrlésű gabonafélékből fedezzük. Ezek sok vasat, magnéziumot és különböző B-vitaminokat tartalmaznak, amelyek mind felelősek azért, hogy energiaszintünk és szellemi teljesítőképességünk ne csökkenjen. Mivel lassan szívódnak fel, nem lifteztetik a vércukorszintet, vagyis fogyasztásukkal a hirtelen ránk törő éhségérzet is elkerülhető.

Szerdahelyi Krisztina


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


A gyümölcsnap nem gyógyít és nem tart meg Gyógyhír Magazin

Néhány perc intenzív mozgás védheti a nőket a szívbetegségektől Gyógyhír Magazin

Életmódváltást tervez az új évben? Lelkileg is érdemes felkészülnie! Gyógyhír Magazin

Ne hagyjuk magunkat beleunni az év legsötétebb napjaiba Gyógyhír Magazin

Lendüljünk formába! Gyógyhír Magazin

Táplálkozás, lélek, mozgás: a sikeres újrakezdés titkai Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
februári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája