• 2021. január 28., csütörtök

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő küzdelmei


2020.09.30

A betegek ápolása, gondozása időtlen idők óta a nők feladatkörébe tartozott, a 19. század végéig mégis elképzelhetetlen volt, hogy asszonyok gyakorolják az orvosi hivatást Magyarországon. Hugonnai Vilma Svájcban szerzett orvosi képesítést, ám húsz évnyi szakadatlan küzdelmébe került, hogy diplomáját honosítsák. Úttörő volt, akinek minden tudományos területen dolgozó nő sokat köszönhet.


Hugonnai Vilma katonai díszoklevele / Wikipedia


A tudományok művelése a 19. század második felében a férfiak kiváltsága volt, az egyetemek kapui a nők előtt zárva maradtak. A nők társadalmi szerepéről való közvélekedést jól tükrözi Madách Imre A nőről, különösen esztétikai szempontból című székfoglalója, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián olvasott fel 1864-ben. Ebben így ír: „A nő szívén keresztül gondolkodik. (…) Teremtő géniusz híjával az emberiség szellemei közé nem emelkedik. (…) S soha a művészetet és a tudományt lényegesen előre nem vitte.” Hugonnai Vilma, aki fiatal hölgy létére nem a romantikus lányregények, hanem a természettudományok iránt érdeklődött, ekkor 19 éves volt. 

 

Megérik az elhatározás

1847. szeptember 30-án született gróf szentgyörgyi Hugonnay Kálmán földbirtokos és Pánczély Riza ötödik gyermekeként. Tanulmányait otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézetben végezte, akkoriban ez volt a legmagasabb képzettségi szint, ahová nő eljuthatott Magyarországon. A társadalmi tradíciók az ő szerepét is kijelölték: alig 18 évesen férjhez ment a nála jóval idősebb Szilassy György földbirtokoshoz. Férje nem bizonyult megfelelő szellemi partnernek, főként a kártyajáték érdekelte, és sokszor magára hagyta Vilmát, akinek érdeklődése a természettudományos irodalom felé fordult.

hirdetés

„Regényeket nem olvastam, bár régibb és újabb regény a könyvtárban rendelkezésemre állt, hanem szigorúan írt tudományos könyvekkel foglalkoztam” – emlékezett önéletrajzában. Személyes élményei is motiválták a választásban. Mint földbirtokos-feleség gyakran ellátogatott a cselédlakásokba, parasztházakba, és ha beteget talált, elsősegélyben részesítette őket az orvos megérkezéséig. Az elsősegélynyújtás módját korabeli népszerű orvosi munkából, autodidakta módon sajátította el. Noha ez a gyógyító szerep nem ellenkezett a hagyományokkal, tevékenységével mégis kivívta családja rosszallását. Megítélésén csak himlős apósának gondozása és a családfő felgyógyulása változtatott. Ekkorra végképp megérett benne az elhatározás az orvosi tudományos képesítés megszerzésére.

 

„Menjen és tanuljon”

Dr. Hugonnai Vilma 1890 körül / Wikimedia

Huszonöt éves volt, amikor egy újságcikkből értesült róla, hogy Svájcban nők is részt vehetnek az orvosi képzésben. Így vallott erről: „Azon időben, vagyis 1872-ben szállingóztak a hírek Zürichből illetőleg az ottani nő orvostanhallgatókról, és midőn ismét egyszer felolvasta férjem a napilapból a megfelelő jelentést és én felsóhajtva mondtam »ah a boldogok«, férjem indulatosan kifakadt: »ha oly boldogságnak tartja a tanulást, menjen és tanuljon, én nem állom útját«.” Férje tehát elfogadta a döntését, s bár a tanulmányokat anyagilag nem támogatta, nem is akadályozta Vilma elutazását. 

Ha a 19. században egy nő orvosi diplomát akart szerezni, Angliába, Svájcba vagy Amerikába kellett mennie. A kontinensen Zürich bizonyult a legnyitottabbnak e téren, az egyetem hallgatói között már az 1869–1870-es tanévben 12 medika tanult. A felvételihez a külföldieknek elég volt az erkölcsi bizonyítvány. Ez nagy könnyebbséget jelentett az asszonynak, hiszen akkoriban nők nem érettségizhettek Magyarországon.

Hugonnai Vilma 1872-től lett az egyetem hallgatója. Svájcban szűkös körülmények közt élt, nevéből ekkor hagyta el a nemesi y végződést. Kitartásának köszönhetően 1879. február 3-án védhette meg disszertációját, és orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. Maradásra biztatták, ám ő tudását itthon is kamatoztatni szerette volna, ezért 1880 februárjában hazatért.

 

Bábaasszony lehet, orvos nem

Bár Svájcban már orvos volt, Magyarországon nem ismerték el a diplomáját. 1881-ben letette a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát, majd egy évvel később kérte orvosi oklevelének honosítását. Kérelmét a pesti orvostanári kar támogatta, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter az érvényes törvényekre hivatkozva többször is elutasította, és azt javasolta Vilmának, dolgozzon bábaként. Ekkor letette a szülésznői vizsgát; az otthonában nyitott rendelő kapuján ott állt a felirat: gróf Hugonnai Vilma okleveles bába. 

Házassága időközben végleg felbomlott, s miközben betegek sokaságát kezelte, anyagi nehézségekkel küzdött. Ekkoriban írta A nők munkaköre című tanulmányát. A nők számára is kedvező iskolareform mellett foglalt állást, és minden olyan szervezkedésben részt vett, ami a nők egyenjogúsítását tűzte célul.

 

„A tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik” 

1887-ben végre hozzá illő társat talált: férjhez ment az eozinmázat felfedező vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár Wartha Vincéhez. Férje kérésére és buzdítására felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években is folytatta a küzdelmet orvosi oklevelének elismertetéséért, ami ekkorra már a nők általános problémáját jelentette.

1895-ben végre királyi rendelet született arról, hogy nők is folytathatnak egyetemi tanulmányokat Magyarországon. Hugonnai Vilma 1896-ban újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, s 1897. május 14-én, diplomája megszerzése után húsz évvel, 50 évesen orvosdoktorrá avatták.

Az ünnepségen jelen volt Ferencz József is, aki így bátorította az asszonyt: „Örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik.” Hugonnai ezután már hivatalosan is folytathatott orvosi gyakorlatot. Elsősorban nőkkel és szegény betegekkel foglalkozott, sokaktól fizetséget sem fogadott el. Súlyosabb állapotú betegeit fáradságot nem kímélve, hosszabb időn át is, naponta meglátogatta. 

 

Küzdelme a nőmozgalom küzdelmévé vált

Forrás: Wikipedia

Szakmai és közéleti aktivitása a diploma megszerzése után sem lankadt. 1899 tavaszán sajtóvitát folytatott Pap Samu országgyűlési képviselővel, aki élesen kritizálta a nők jelenlétét szellemi pályákon. Részint ez ösztönözte arra, hogy megírja A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányát, amelyben többek között megjelölte a nők szerepét is, például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalta 1907-ben Fischer-Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyar kiadását, amelyet saját tapasztalataival is kiegészített. Az Országos Nőképző Egyesületben hat évig tanított betegápolást, gyermekgondozást, gyermekvédelmet és ragályos betegségek ismeretét. Elméleti és gyakorlati munkáival bizonyította az egészségügyi felvilágosítás melletti elkötelezettségét. Tudományos érdeklődése a gyermeknevelésre, a nők és gyermekek egészségvédelmére, a nők ipari foglalkoztatásának kérdéseire és a nők képzésére is kiterjedt. 

Az első világháború kitörésekor, 67 évesen még katonaorvosnak jelentkezett, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosnőket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban. Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el. 

Munkássága mérföldkő volt a magyar orvostörténetben. Elszántsága, bátor kiállása követőkre talált, életének utolsó éveiben már több száz orvosnő gyógyított Magyarországon. A teljes egyenjogúság elismerése azonban még váratott magára. Ezt mutatja, hogy az orvosi szaklapok – amelyek minden orvos elhunytáról beszámoltak – Hugonnai Vilma 1922-ben bekövetkezett haláláról egyetlen nekrológgal sem emlékeztek meg. 

Szerdahelyi Krisztina


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Nostradamus, a pestisdoktor Gyógyhír Magazin

Heim Pál, a modern csecsemőgyógyászat meghonosítója Gyógyhír Magazin

Háborúban edződött Amerika első női sebésze Gyógyhír Magazin

Aki élménnyé varázsolta az anatómiát: Szentágothai János Gyógyhír Magazin

Köszönjük, dr. Salk! Gyógyhír Magazin

Polcz Alaine, a szép halál ismerője Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
januári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények