A cukorbetegség sokáig rejtve marad, és csak akkor okoz tüneteket, amikor már előrehaladott szakaszban van. A különösen veszélyeztetetteknek érdemes figyelni a cukorbetegség első, kezdeti tüneteire. A cukorbetegek száma évről-évre nő: ma Magyarországon csaknem 750 ezer diagnosztizált cukorbeteg ember él, és több mint 500 ezren vannak olyanok, akik valójában cukorbetegek, de nem tudnak róla vagy még nem vettek részt diabétesz-szűrésen.
Mi is a cukorbetegség?
A Diabetes Mellitus – közismertebb nevén cukorbetegség – tulajdonképpen összezavart anyagcserét jelent. Lényege, hogy a szervezetben vagy nem termelődik elegendő inzulin a cukoranyagcsere egyensúlyának fenntartásához, vagy nem tudja kifejteni a megfelelő hatást, emiatt a vér glükózszintje megemelkedik.
A glükóz a szervezet elsődleges energiaforrása. Az elfogyasztott ételek többségét a szervezet cukorrá bontja le. Ha a szervezet nem tudja megfelelően felhasználni ezt az energiaforrást, akkor a vércukorszintje a normálisnál magasabbra emelkedhet, és a vizeletben is cukor jelenik meg. Mesterséges bejuttatással az inzulin képes helyreállítani a szervezet vércukorszintjét.
A cukorbetegség tünetei és típusai
A jellemző tünetek a túlzott vizelési inger, szomjúság, több folyadék felvétele, esetleg homályos látás. Amint a vércukorszint emelkedik, ezek a tünetek megszűnnek.
A nemzetközi egészségügyi szervezet három fő típusát különbözteti meg a cukorbetegségnek: az 1-es, a 2-es típusú, valamint a – külön említendő – terhesség alatti cukorbetegséget. Az általában fiatal korban kialakuló 1-es típusú betegség esetén az immunrendszer idegenként kezeli az inzulint termelő béta sejteket, amelyek ezáltal elpusztulnak, így a nem termelődő inzulint pótolni kell. A 2-es típusú cukorbetegség bonyolultabb, a sejtek nem tudják felvenni az inzulint, vagyis úgynevezett inzulinrezisztencia alakul ki. Tíz páciensből kilenc a második csoporthoz tartozik.
A 2-es típusú elsődleges rizikótényezője az elhízás (különösen a hasra történő, úgynevezett alma típusú), illetve az ezzel összefüggő mozgásszegény életmód. Az 1-es típusú cukorbetegség jellemzően negyven éves kor alatt alakul ki, leginkább kamaszkorban. Ekkor akár néhány hét alatt is teljesen leállhat a hasnyálmirigy működése, ezért az 1-es típusú cukorbetegség viszonylag könnyen felismerhető, látványos tüneteket produkál. Ennél azonban sokkal gyakoribb a 2-es típusú diabétesz.
Amíg korábban az idősek betegsége volt a 2-es típusú cukorbetegség, az utóbbi években egyre gyakrabban jelenik meg a negyvenes korosztályban, sőt egyre több fiatalnál is diagnosztizálják, sokaknál már csak valamilyen szövődmény megjelenése után.
Az életmód-terápia a kezelés alapja
A kérdésre pedig, hogy milyen módszerek léteznek a diabétesz gyógyítására, illetve kezelésére, dr. Barna István belgyógyász szakorvos elmondta: mindennek alapja az életmód-terápia. „A különböző étrendek között nincs meghatározó különbség, ami döntő, hogy a napi energiaszükséglet 45%-a szénhidrát, 35-40%-a zsír, és 16-18%-a fehérje legyen. Az alacsony szénhidráttartalmú étkezés a testsúlycsökkentés szempontjából kiemelt jelentőségű. A cukorbeteg felnőtteknek hetente legalább 150 percnyi közepes intenzitású aerob mozgás javasolt a maximális szívfrekvencia 50-70%- ával.”
A 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosabbak lehetünk, ha előfordult már ilyen betegség a családban, de különösen akkor, ha a környezeti tényezők miatt vagyunk veszélyeztetettebbek. A 2-es típusú, úgynevezett „szerzett” diabétesz szövődményeként olyan betegségek is kialakulhatnak, amelyek a halálozási statisztikák élén állnak: szív- és érrendszeri problémák, érelmeszesedés, érszűkület, stroke, infarktus, vesebetegségek.
Aggasztóan nő a cukorbetegek száma
Bár a legtöbb európai országban csak becslések vannak a cukorbetegek számáról, itthon pontos adataink vannak a diagnosztizált betegekről az alapján, hogy hányan váltottak ki a patikákban vércukorcsökkentő készítményt. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint ez a szám 2001-ben 422 000 volt, jelenleg pedig 743 800. Az arány az egész világon emelkedik – magyarázta dr. Barna István hozzátéve, hogy a fel nem ismertek számával együttvéve hazánkban 1,5-2 millió diabéteszes, illetve azt megelőző állapotú egyén él.
Dózsa-Kádár Dóra