AWHO szakértői azt is hozzáteszik, hogy a kézmosás jelentőségét laikusok és egészségügyi szakemberek egyaránt lebecsülik. Pedig az olyan kórokozók, mint a májgyulladást okozó hepatitis vírusok, az influenza és más légúti betegségek vírusai, a rotavírus, az enterovírus vagy a szalmonella baktérium megtapadnak a mindennapi használati tárgyakon. Ott lapulhatnak a bevásárlókosár fogantyúján, a pénzen, a bankkártyán, a kilincsen, a csengő és a felvonó nyomógombján, a csaptelepen, a számítógép klaviatúráján és az egéren is. Ennek ellenére sokan vannak, akik rosszul vagy egyáltalán nem mosnak kezet még vécéhasználat után sem, pedig ilyenkor kétszer annyi kórokozó lehet a kézen, mint előtte. Talán nem gondolnánk, de 1 gramm emberi ürülék 10 millió vírust és egymillió baktériumot tartalmazhat. 

hirdetés

Így (nem) mosunk kezet
Egy nemrégiben közzétett jelentés riasztó képet fest általános kézmosási szokásainkról. Eszerint étkezés előtt csupán az emberek 39 százaléka mos kezet; a férfiak 15, a nők 7 százaléka pedig egyáltalán nem szokott kezet mosni. A férfiak fele, a nők 78 százaléka használ szappant a kézmosáshoz. Vécéhasználat után átlagosan 6 másodpercet fordítunk kézhigiéniára, pedig a WHO ajánlása szerint a baktériumok és vírusok elpusztításához 30 másodperces meleg vizes, szappanos kézmosás szükséges. Ennek ismeretében nem meglepő, mégis ijesztő adat, hogy például a bankjegyek 14 százaléka, a bankkártyák 10 százaléka emberi ürülékkel szennyezett. 

Általában elég a víz és a szappan
A szappan és a langyos, folyó víz segítségével számtalan betegséget megelőzhetünk. Mossunk kezet alaposan hazaérkezéskor, ételkészítéskor (főzés előtt és nyers zöldségek, gyümölcsök, húsok érintését követően), étkezés és gyermekek etetése előtt, a csecsemők pelenkacseréje után, tüsszentéskor, orrfújáskor, köhögéskor, sebkezelés előtt és után, kontaktlencse kivétele és berakása előtt, beteg ismerősök látogatását vagy tárgyaik megérintését követően, illetve ha állatot simogattunk, vagy levittük a szemetet. Ha körmünk nincs egyenlő magasságban ujjbegyünkkel, akkor használjunk körömkefét is, így biztosak lehetünk benne, hogy alaposan eltávolítjuk az esetleges kórokozókat. A helyes kézmosás része a szárítás is, amihez tiszta, száraz törülközőt vagy papírtörlőt használjunk.

Amikor többre van szükség 
Egészségügyi intézményben tett látogatás után, kórházból való hazatérést követően, betegápoláskor, vagy ha nem áll rendelkezésünkre szappan és víz, érdemes kézfertőtlenítőt bevetni a lehetséges kórokozók elpusztításához. Járványok idején – mint most is – a kézhigiénia különleges aktualitást kap. Ha valaki a saját kezébe tüsszentett, utána megfogta a kapaszkodót, a kilincset, amire mi is rámarkolunk, majd egy önkéntelen mozdulattal a szánkhoz, orrunkhoz, szemünkhöz nyúlunk, a vírus máris „kapun” belül kerülhet. Ezért nagyon fontos a rendszeres és alapos kézmosás és a helyes kézfertőtlenítés. 

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin