Egyénenként változó, hogy a székletürítés gyakorisága alapján mikor beszélhetünk székrekedésről; a napi kétszeri, illetve a háromnaponta egyszeri ürítés még egészségesnek számít. Normális esetben az emésztés során keletkező salakanyagokat a belek izom-összehúzódásai juttatják el a vastagbélbe. Ott a béltartalom víz- és iontartalma nagymértékben visszaszívódik, ezek ugyanis fontosak a szervezet működéséhez. Ha túl sok víz szívódik vissza, vagy a béltartalom túl lassan mozog, akkor székrekedés alakulhat ki. Gyakori kísérő tünete a puffadás, a hasi fájdalom, a teltségérzés és a rossz közérzet. Mivel a bélflóra, illetve a vastagbélben található 
salakanyagok kiürülésének zavarai az egész szervezetet legyengítő problémákat okozhatnak, a székrekedést semmiképpen sem szabad elhanyagolni.

hirdetés

Hogyan segítenek a rostok?
A panaszok hátterében leggyakrabban a rostszegény étrend, illetve a mozgáshiány következtében fellépő bélrenyheség húzódik meg. A tüneteket az életmód megváltoztatásával – rendszeres testmozgással, rostdús táplálkozással, bőséges (legalább napi 1,5 liter) folyadékbevitellel – többnyire sikeresen enyhíthetjük. A rostok megkötik a vizet, felduzzadnak, ezáltal teljesen megtöltik a vastagbelet, és a béltartalom sokkal könnyebben jut tovább. Emellett a rostok táplálják a jó bélbaktériumokat, s ezzel támogatják az egészséges bélflórát. 

Ha krónikus a probléma 
Ha a tünetek az életvitel megváltoztatásával sem enyhülnek, akkor felmerül a másodlagos székrekedés gyanúja. Ezt okozhatja a székelési inger tartós elnyomása, stressz, különböző pszichés vagy hormonális problémák, és kialakulhat a terhesség vagy a klimax kísérőjelenségeként is. Bizonyos gyógyszerek – pl. egyes nyugtató- és altatószerek, a Parkinson-kór, vérnyomáscsökkentők, antidepresszánsok –, illetve idővel a székletlazítók gyakori szedése is szoruláshoz vezethet. Az okok kiderítéséért mindenképp forduljanak szakorvoshoz.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin