• 2021. január 28., csütörtök

Aki élménnyé varázsolta az anatómiát: Szentágothai János


2020.11.01

Szentágothai János nem csupán kiváló orvos, anatómus és agykutató volt, műveltsége a természettudományok mellett a filozófiára és a művészetekre is kiterjedt. Egyetemi előadásai szenzációszámba mentek: kiváló improvizációs és színészi adottságaival élvezetessé tette az orvosi képzés lehető legszárazabb tárgyát, az anatómiát. 


Szentágothai János/Wikipedia


Sokrétű munkásságának és közéleti szerepvállalásának köszönhetően Szentágothai János a 20. századi magyar orvostudomány egyik legismertebb alakja lett. Kísérleti agykutatással, főleg a szemmozgások, egyensúlyi működések, gerincvelő- és agytörzsi reflexek idegmechanizmusának tanulmányozásával, a magasabb idegközpontok szerkezetével foglalkozott. Emellett kiváló tudományszervezőnek és mindenekfölött remek tanárnak bizonyult. Többször volt az orvosi Nobel-díj várományosa, de szerteágazó tevékenysége miatt végül is nem kapta meg ezt az elismerést.

hirdetés

Orvosok között

Szinte nem is választhatott volna más hivatást – orvosdinasztiába született. Apai ágon erdélyi szász, anyai ágon székely felmenők leszármazottjaként 1912. október 31-én látta meg a napvilágot Schimert János néven. Családjából a magyar orvostörténelem olyan nagyjai kerültek ki, mint Lumnitzer Sándor, Schöpf-Merei Ágost és Antal Géza.

Ulyssesként az agy körül című életrajzi írásában dédapjáról, Lumnitzer Sándorról megemlíti, hogy már az 1848-49-es szabadságharc idején kloroformban amputált (ez Amerikában még másfél évtizeddel később, a polgárháború idején sem volt általános gyakorlat), nagyapjáról, Antal Gézáról pedig úgy emlékezik meg, mint a közép-európai urológia egyik megalapítójáról. Apja, Schimert Gusztáv ugyancsak orvos volt: kiváló diagnoszta, a homeopátia híve. Antal Margittal kötött házasságukból hat fiú született, közülük öten élték meg a felnőttkort, és – Chicago és Budapest között szétszóródva – mindannyian az orvosi hivatást választották. Szentágothai János gyermekei, Katalin, Mária és Mária Krisztina ugyancsak orvosok lettek.

 

Az ifjú kutató

1936-ban végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán, s itt kezdte kutatói pályáját Lenhossék Mihály anatómus, idegrendszer-kutató irányítása alatt.

Mestere hatására az akkoriban vitatott neuronkoncepció mellett foglalt állást, mely szerint az egyik idegsejt nyúlványa a másik sejttel csak érintkezik, nem pedig folytatódik benne. Szentágothai az ezüstimpregnációs módszer alkalmazásával – évtizedekkel a mindent eldöntő elektronmikroszkópos vizsgálatok előtt – meggyőzően érvényt szerzett a neuronkoncepciónak, s ezzel nemzetközileg is ismert lett. 

Az ifjú kutató 1938-ban vette feleségül Biberauer Alice-t, házasságukból három kislány született. A háborút ő sem kerülhette el, 1944-ben behívták katonának. Szerencséje volt: amerikai hadifogságba esett, s anyanyelvi szintű német és angol nyelvtudásának köszönhetően hamarosan kinevezték a németországi Bad Salzschlirfbe telepített katonai kórház vezetőjének. A hadifogságból 1946-ban tért haza. 

 

Tudományos vagányságok

Még ebben az évben megbízták a pécsi egyetem anatómiai intézetének vezetésével. A tanszék háború utáni újraindítását követően az egyensúlyi rendszer és a neuroendokrinológia (az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek élettani folyamatainak) témakörével foglalkozott, s iskolateremtő munkát végzett a neuroanatómia terén. 

Erre a korszakra ő maga úgy emlékezett vissza, mint egy nagy család történetére. Felesége, gyermekei, a tanítványok, a takarítók, a fűtők, a boncmesterek háromszáz négyzetméteren éltek együtt az intézetben. Ő hol az íróasztala mellett ült, hol a mikroszkóp fölé hajolt, hol anatómiai ábrákat rajzolt, miközben lányai néha még a boncteremben is bújócskáztak.

Kiváló oktató volt, aki az irodalomtól a népszokásokig terjedő történeteivel nem csupán a tananyagra, de gondolkodni is tanította diákjait. Remekül rajzolt és festett két kézzel is, ezzel az adottságával sokszor elkápráztatta a hallgatóságot. Leghíresebb munkáját, a Kiss Ferenccel közösen készített, tucatnyi nyelvre lefordított, száznál is több kiadást megélt anatómiai atlaszát is saját maga illusztrálta. 

36 évesen az MTA levelező tagja lett, két évvel később pedig a szemmozgató izmok agytörzsi szabályozásának leírásáért – ahogy önéletrajzában nevezi: „tudományos vagányságaiért” – megkapta a Kossuth-díjat. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást. 

 

Harmóniában a világgal

Kiemelkedően művelt, kulturált, a művészetekre fogékony személyiségként írták le tanítványai és kollégái. A művészetek mellett a természet is vonzotta, családjával, munkatársaival, diákjaival együtt rendszeresen kirándultak a Mecsekben – ilyenkor hosszasan értekezett természetről, történelemről, irodalomról vagy képzőművészetről. Kiváló gombaszakértő is volt, és a rákok idegrendszere éppúgy érdekelte, mint az, hogy miként lehet jó vacsorát készíteni belőlük.

Sokoldalú, nyitott személyiségének köszönhetően kötetlen, mégis tisztelettudó társasággá szervezte a pécsi anatómus kollégákat. A tudomány és a művészet összekapcsolásával a szépségre és harmóniára, az emberi élet teljességére törekedett.

 

Kétszeres iskolateremtő

1963-ban visszahívták Budapestre, annak az anatómiai intézetnek lett a vezetője, amelyben tudományos pályáját megkezdte. Új kutatási irányokat jelölt ki, fiatal tudósok csapatát gyűjtötte maga köré. Ahogy Pécsett, úgy a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen is olyan tudósgárdát nevelt fel, amely megalapozta a magyar agykutatás több évtizedes hírnevét. Munkássága elismeréseként számos külföldi tudományos társaság, köztük az angliai Royal Society és a vatikáni Pápai Akadémia választotta tagjának. 1967-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja lett, 1977 és 1985 között pedig a testület elnöki tisztét is ellátta. 

 

Az egyetem falain túl 

A nemzetközi hírű orvoskutató 73 évesen újabb területen próbálta ki magát: 1985 és 1994 között országgyűlési képviselő lett. 1988-ban mondta el nevezetes tiltakozó beszédét a bős–nagymarosi vízlépcső terve ellen, és szorgalmazta a demokrácia kiterjesztését az élet minden területére. 

Jó kapcsolatot ápolt a szkeptikus mozgalom egyik vezéralakjával, a csalók és áltudósok leleplezéséről híressé vált James Randivel, aki 1992-ben Magyarországra is ellátogatott. Szentágothai János még ugyanebben az évben egyik alapítója és első elnöke lett a Tényeket Tisztelők Társaságának, amely a tudományos szkepticizmus elvei alapján igyekezett fellépni az áltudományokkal szemben. 

A professzort élete utolsó napjáig érdekelték a világ eseményei: tudományos közleményei mellett az oktatásról, a hit és a tudomány kapcsolatáról, a művészetről, a nevelésről, a test és lélek egységéről szóló írásai is rendszeresen megjelentek. Köztiszteletben álló tudósként 81 éves korában, 1994. szeptember 8-án váratlanul hunyt el Budapesten.

Szerdahelyi Krisztina


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Nostradamus, a pestisdoktor Gyógyhír Magazin

Heim Pál, a modern csecsemőgyógyászat meghonosítója Gyógyhír Magazin

Háborúban edződött Amerika első női sebésze Gyógyhír Magazin

Köszönjük, dr. Salk! Gyógyhír Magazin

Polcz Alaine, a szép halál ismerője Gyógyhír Magazin

Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő küzdelmei Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
januári száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények