• 2024. március 28., csütörtök

Németh László agydiétája


2021.02.05

1954-ben a Galilei című dráma előadásának próbái folytak a Nemzeti Színházban. A szerző, Németh László (1901-1975) és a színház között szinte a próbák kezdetétől komoly feszültség alakult ki: az adaptáció nem felelt meg a szerző elképzeléseinek, vissza akarta kapni a darabot, melyet a színház azonban inkább átdolgoztatni kívánt vele. Németh úgy érezte, arra akarják rászorítani, hogy a darabban szereplő valamennyi egyházi személyt ellenszenvesnek állítsa be. A parázs viták során az is elhangzott, hogy Galilei maga a szerző, míg az inkvizíció az ÁVH megfelelője. Németh Lászlót nagyon megviselte ez az időszak. Ezekben a feszültséggel teli hetekben diagnosztizálták súlyos betegségét, a hipertóniát.


Német László 1966-ban sajkodi nyaralójában / Fortepan


Németh László maga is orvos volt, tisztában volt vele, mivel kell szembenéznie, amikor a diagnózist megkapta. Mivel akkoriban a magasvérnyomás-betegség orvoslása inkább csak a tünetek megszüntetésére szorítkozott, a kiváltó okokat nem keresték, Németh szívós kitartással öngyógyításba kezdett, s mint író, részletesen dokumentálta tapasztalatait és elgondolásait a Hipertónia-levelek és a Hipertónia-napló című tanulmányaiban. Az orvostörténeti szakirodalom szerint megfigyelései és számos tanácsa, kúrajavaslata ma is időszerű és helytálló.

hirdetés

A diagnózis kézhez vételekor így ír: „Most még lejjebb kerültem, úgy látszik, meg kell halnom. Egy rosszat ígérő betegség csapdájába estem, s amennyire első tájékozódásra megállapíthatom, azt is elég súlyos alakban kaptam meg.” Ezek után részletesen feltárja a kórelőzményeket: a túlfeszített szellemi munkát, különösen a műfordításokat emeli ki, de a konkrét kiváltó okot a Galilei dráma körüli feszültségekben találja meg.

Néemth lászló és Berek Katalin színésznő a Nemzeti Szinház öltözőjében 1960-ban / Fortepan

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ilyen irodalmi és politikai színezetű támadások Németh László egész pályáját végigkísérték, kezdve az irodalmi életbe való 1925-ös belépésétől egészen a haláláig, ennek oka pedig alapvetően az író személyisége volt.

 

Nem volt könnyű természetű ember

Németh László úgy élt és alkotott, olyan attitűd jellemezte, mint egy Németh László-regény vagy -dráma főhősét: szilárd és egyenes jellem, erkölcsi tisztaság, intellektuális fölény, ám ezzel együtt szigorú és kérlelhetetlen kötelességtudat, ami arra ösztönözte, hogy másoknak a helyes irányt megmutassa – ez pedig minden korban, minden körülmények között ellenérzéseket szül.

Közmondásos az irodalmi életbe való „bejelentkezése”: 24 évesen levelet írt Osvát Ernőnek, a Nyugat szerkesztőjének, melyben közölte, hogy „a magyar szellemi élet organizátora” akar lenni, amitől Osvátnak érthető módon felszaladt a szemöldöke, hiszen ezidőtájt éppenséggel ő volt a szellemi élet irányítója. Nem is kedvelték meg egymást.

Németh László később sem tért ki a konfliktusok elől, csaknem egész pályafutása alatt harcban állt és sokszor valóban nagyon nemtelen támadások érték. A gyakori konfliktusokból eredő állandó belső feszültség (stressz) és a szellemi munka az író szerint együttesen vezettek a magas vérnyomás kialakulásához.

 

Ma is helytállóak orvosi megállapításai 

Illyés gyulával 1962-ben / Fortepan

Mint a magyar nyelv jó ismerője, megjegyzi, hogy nyelvünk „kimeríthetetlen ezeknek a sarkalló metódusoknak a leírásában, az ember szorong, eláll a lélegzete, reszket az ina, majd megreped a szíve, végigfut hátán a hideg stb., ezek a kifejezések bizonyos vegetatív folyamatoknak a leírásai.” Nagyon találóan rámutat arra is, hogy a magasvérnyomás-betegség azért is olyan veszélyes, mert az ebben szenvedő betegeken nem látszik a betegség, annak semmiféle külső jele nincs, legtöbbször maga a beteg sem tud róla.

Németh László – saját korát évtizedekkel megelőzve – döntő fontosságúnak tartotta, hogy a beteg tudatában legyen állapotának és tevőleges részt vállaljon a gyógykezelésben is. Ezért javasolja nyomatékosan a rendszeresen végzett saját vérnyomásmérést, illetve vérnyomásnapló vezetését.

Ez ma már bevett módszer a hipertóniás betegek kezelésében, de akkoriban még az orvosok is megmosolyogták a saját vérnyomását méregető beteget.

Németh László jó érzékkel ismerte fel az ún. „fehér-köpeny hipertóniát” is, vagyis azt a jelenséget, hogy a betegnek magasabb lesz a vérnyomása, ha egy orvos a rendelőben, vagy a kórházban méri meg, mint ha saját maga teszi, az otthonában, nyugodt és ismerős körülmények között. Ugyanígy a betegség kialakulásának okait kutatva is fején találja a szöget: a hipertóniát „foglalkozási betegség”-nek nevezi.

 

Shakespeare csökkenti a vérnyomást 

Saját esetében –mivel a foglalkozása: író – kifejezetten a szellemi munkával járó speciális lelki és intellektuális megterhelésekkel hozza összefüggésbe a betegség kifejlődését. Nagyon érdekesek ehhez kapcsolódó kísérletei: munka előtt és után is rendszeresen megmérte a vérnyomását, de nemegyszer úgy, hogy számolta például a leütések számát. Nekünk, a modern szövegszerkesztő-programok használóinak ez csak egy gombnyomás, de neki valóban, egyenként meg kellett számolnia, hány leütést végzett az írógéppel.

hirdetés

Saját megfigyelései alapján úgy találja, hogy például Shakespeare-t fordítani: vérnyomáscsökkentő hatású. De már egy saját drámát kigondolni is vérnyomásemelkedést okoz (ezt nagyon találóan „ihlet-hipertóniának” nevezi). Egy rövid séta a friss levegőn: vérnyomáscsökkentő. Egy kis délutáni alvás: bár pihentető, de „az álomközpont ki-bekapcsolása nem jó”, ez is megemeli a vérnyomást. Összefüggő munka három órán keresztül: nem jó, felviszi a vérnyomást. Ellenben másfél órás blokkokban, kis szünetek beiktatásával dolgozni jobb, ez szinten tartja a vérnyomást. Társaságba menni és ott másokkal beszélgetni: vérnyomásemelő. Otthoni házimunkát végezni: vérnyomáscsökkentő.

 

Lányával, Ágnessal 1965-ben / Fortepan

Agydiéta és sószegény étrend

Saját maga a könnyű fizikai munkát és a rövid sétát találta a legjobbnak a munka közben felment vérnyomás leszorítására és következetesen alkalmazta is ezt a módszert, kifejezetten úgy szervezte meg a napjait, hogy a rövid testmozgásokat mindig be tudja iktatni. Ezt a maga által kidolgozott módszert „agydiétá”-nak hívta és nemcsak az agyát fogta diétára: szigorúan sószegény étrendet is bevezetett önmaga számára, azonban ezt csak három hétig bírta, nagyon legyengült. Akkor módosított a sóbevitelen, és már nem törekedett a teljes sómegvonásra.

Ma már teljesen természetesnek tekintjük, hogy a magasvérnyomás-betegség felismerésekor a kezelőorvosok életmódváltást javasolnak, melynek ugyanilyen elemei vannak: rendszeres testmozgás, a stressz kerülése, pihenés, sószegény étrend. De akkoriban ez a hozzáállás egyáltalán nem volt jellemző.

Németh László többször is sajnálkozik azon, hogy a hipertónia kezelése csupán a vérnyomás gyógyszeres leszorításából áll: „mindezek az eljárások körülbelül olyanok, mintha a tüdővésznél csak lázcsillapításra szorítkoznának (…) nem hatolunk vele a betegség fészkéhez.” Ő a megelőzésben hitt, ezért tartotta döntő jelentőségűnek a diétát és a mértékletes életmódot.

Kétségkívül rátapint a lényegre, amikor a munka és a vérnyomás összefüggéseit elemzi és végül arra jut, hogy ha nincs más segítség, meg kell változtatni a munkát. A mai modern foglalkoztatás-egészségügy alapvetését írja le, amikor így elmélkedik: „A hipertóniás kórházaknak tán nem is pihentetni s injekciózni kellene a betegeket, hanem vérnyomás-naplóik figyelembevételével megállapítani: milyen munka az, amit legjobban bír a vérnyomásuk.”

 

A „kiérlelt munkák elkerülhetetlen pusztulása"

Feleségével 1969-ben / Fortepan

Írói kötelességtudatát és emberi nagyságát jellemzi, hogy nemcsak saját testi állapota miatt szorong, de a betegség miatt el nem készült művek is lelkiismeret-furdalást okoznak számára: „… a legfájdalmasabb a fejemben kiérlelt munkák elkerülhetetlen pusztulása volt. Hisz az, ami a fejemben van, nem az enyém, (…) sok ezer ember munkájának eredményeként gyűlt ott össze, s a nemzet tulajdona.”

Németh László mindent tudott a hipertóniáról, amit akkor tudni lehetett, sőt, saját magán végzett megfigyelései, kísérletei révén még többet is – és ez a tudás szorongást okozott számára, mert pontosan tudta, hogy e betegségből végleg kigyógyulni nem lehet.

Élete végén már úgy fogalmaz, hogy ez a betegség „az életösztönt csendes halálvággyá alakította át”. Mégis, amit leír a kiváltó okokról, amilyen gyakorlati tanácsokat ad, az ma is helytálló és sokat segíthet a magasvérnyomás-betegséggel küzdők számára.

Ha nem is ajánlható mindenkinek a Shakespeare-fordítás, mint vérnyomáscsökkentő praktika, de a rendszeres mozgás, a sószegény étrend, a stressz kerülése, a munka és a pihenés helyes arányának megtalálása bárkinek javasolható.

Dávid Andrea
irodalomtörténész


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Vasegészség és tüdőbaj: a két Kisfaludy Gyógyhír Magazin

Márai Sándor hosszú búcsúja Gyógyhír Magazin

Molnár Ferenc, a rezge lelkű agresszor Gyógyhír Magazin

Szindbád élete és halála – Krúdy Gyula betegségei Gyógyhír Magazin

Tompa Mihály: „Birkózom a lassú enyészet angyalával” Gyógyhír Magazin

Gárdonyi Géza: „Én a halálra elkészültem” Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
márciusi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája
Kulcsszavak


higiénia fogyás étkezés koronavírus költő gyerekek gyász maszk járvány kávé tudományos kutatás élettani hatás cukorbetegség járvány adományozás egyetem gyógyszergyár idős egészség testsúly női egészség stroke egészséges életmód megelőzés teszt szűrés légszennyezettség elhalálozás infografika elhízás karantén kutatás napozás napvédelem leégés fogászat jövő depresszió internet közöségi média függőség ajándék repülőjegy egészségügyi dolgozó betegség tüdőbaj allergia tej egészséges táplálkozás menopauza női egészség betegség till attila stressz magány bőrvédelem napozás herpesz testápolás körömvirág hüvely daganatos betegségek vashiány Richter Egészségváros megelőzés környezetvédelem évforduló évforduló otthoni tanulás szívtritmuszavar pitvarfibrilláció Richter Gedeon Nyrt. író visszér daganatos betegségek Vincze Lilla pszichológia zúzódás epepanaszok természetes öregedés vérplazma oltás ételrecept orvostudomány időskor demencia nyereményjáték rövidlátás Semmelweis Egyetem tóth auguszta szénhidrát táplálkozás felfázás fájdalomcsillapítás pihenés pihenés alvás HPV szűrés szemészet ízületi betegségek gyógyfürdő home office csézy sebkezelés zöldségek egészséges táplálkozás wc emésztés székelés ízület herpesz aids mozgás tüdőrák tiszta levegő dohányzás nátha megfázás gyógyfürdők tóth vera covid hobbi prosztata nátha influenza karácsony fáradtság vaspótlás tolerancia kertész zsuzsa emésztés mozgás izület bélrendszer infkuenza bakteriális fertőzés feledékenység memóriazavar rossz szokás pozitív gondolkodás borbás gabi borbás marcsi répafélék brokkoli daganatos betegségek vashiány fáradtság Élet Kis Virága Alapítvány bőrszárazság gyógynövények herpesz szív érrendszer gyógynövények Czippán Anett rákellenes világnap memória Vörösmarty Mihály skizofrénia kurkuma gyomorégés demencia olvasás Ladinek Judit gyógytea Dr. Polgár Csaba covid húsvét Sipos Péter fekete nadálytő tavasz rockmilady immunrendszer baleset mozgás telemedicina vadgesztenye Nick Árpád Nick Árpád egészséges életmód sérülés sebkezelés hasmenés utazás repülés fésűs nelly koffein idősotthon napozás lábdagadás Év gyógyszere allergia parlagfű porcjopás Singh Viki gyógynövények bőrvédelem zöldségek rejtő jenő immunerősítés szív úszás Mujahid Zoltán fürdőszoba felfázás testmozgás gyógynövények lázcsillapítás fájdalomcsillapítás szexualitás Sztárek Andrea ölelés hólyaghurut hallásprobléma prosztata diabétesz világnap ízületi kopás aminosavak gyomorégés füstmentes nap vásárlás kocsis dénes fogászat inkontinencia Év gyógyszerésze Kedvenc Patikám testmozgás covid depresszió magas vérnyomás ekcéma rostok Tóth Csanád immunerősítés szarkaláb aranyér véradás megfázás ibs pénz infláció lukács sándor házimunka vashiány Recyclomed d-vitamin a rák világnapja nátha térd Gregor Bernadett fejfájás bélflóra fürdőszoba húgyúti fertőzés az év gyógyszerésze fertőtlenítés szívroham gyomorégés arcápolás Quintus Konrád vastagbélrák d-vitamin ibs irritábilis bél szindróma böjtölés migrén front időjárás újszülöttek nyelvevolúció lábszárfekély sejtterápia növényi étrend rákkutatás Lyme-kór kullancsszezon sport jóga nevetés étrendkiegészítő vitaminok táplálékkiegészítők interjú Szerednyey Béla hisztamin fogzás pajzsmirigy teafaolaj borsmenta-illóolaj kamillaolaj kakukkfű vesebetegség cickafark gyulladás görcs intim higénia kertészkedés Tari Annamária eutanázia asztma ásványi anyagok melanóma sclerosis multiplex neurológia MRI mágneses magrezonancia fülfájás nyári betegségek bakteriális fertőzés rovarcsípés kullancs szúnyog úti patika gyógyszerek covied covid fájdalomcsillapító lázcsillapító mozgás probléma ultrahang Dupuytren klimax hőhullám változó kor hőség izzadás folyadékpótlás omega 3 zsírsavak antioxidáns diéta vágás égési sérülés epilepszia roham autóvezetés hajhullás hajproblémák hajápolás színművész Csuja Imre színész gerinc porckorong porckorongsérv sport mozgás melltartó vérkeringés zsírszövet társadalmi célú reklám dohányellenes klímaváltozás rajzpályázat tehetségesgondozás Richter