Az elmúlt évtizedekben az idegtudósok hatalmas lépést tettek előre az emberi agy működésének megértésében. Modern képalkotó eljárásokkal lehetővé vált az agyi folyamatok valós idejű monitorozása. Amikor a kutatók olvasás közben követték nyomon a kísérleti szereplők agyi tevékenységét, minden alkalommal azonosítani tudták az adott tevékenységhez kapcsolódó agyi struktúrákat. Az is bebizonyosodott, hogy az olvasási képességek fejlődésével az érintett hálózatok erősödnek, és egyre kifinomultabbak lesznek.

Az amerikai Emory Egyetem kutatói fMRI (funkcionális mágneses rezonancia) vizsgálattal mérték egy regény olvasásának agyra gyakorolt hatását. A vizsgálat során kiderült, hogy a történetben előrehaladva a résztvevők agyi funkciói egyre nagyobb aktivitást mutattak. Különösen a szomatoszenzoros kéregben észlelték az idegsejtek kapcsolódásának erősödését, vagyis az agy azon részén, amely a fizikai érzetekre, például a mozgásra és a fájdalomra reagál.

Segít megelőzni az életkorral összefüggő kognitív hanyatlást
További kutatások azt is igazolták, hogy azok az idősek, akik mindennap olvasnak vagy matematikai feladványokat oldanak meg, fenntartják és javítják kognitív képességeiket. És minél korábban kezdik, annál jobb. A Rush University Medical Center vizsgálata kimutatta, hogy azoknál, akik egész életükben mentálisan aktív életet éltek, kevésbé valószínű, hogy kialakulnak a demenciában szenvedők agyában kimutatható plakkok és elváltozások.

A Yale Egyetem hosszú távú vizsgálata ugyanakkor azt is megállapította, hogy akik minden héten több mint három és fél órát olvasnak, valószínűleg 23 százalékkal tovább élnek, mint azok, akik egyáltalán nem szoktak olvasni. Meglepő lehet, hogy a memória karbantartásában nem a sok új információval és adattal szolgáló történelmi vagy életrajzi művek olvasása a leghatásosabb, hanem a regényeké: leginkább ezek segítik elő képzeletünk fejlődését, ami idős korban is sokat segít agyunk frissességének megőrzésében.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin