A lakó- és munkakörnyezetünkre is komoly hatással lenne az oxigénmentesség. A megmunkálatlan fémek – az oxidáció hiányában – azonnal összeolvadnának, és lehetetlen lenne őket szétválasztani. De az oxigén nagyon fontos kötőanyagnak számít a beton építményeknél is, ezért, ha ez az elem eltűnne belőle, akkor semmi sem tartaná az épületet, és minden, ami betonból és fémszerkezetből készült, azonnal összedőlne. 

Mivel a víz egyharmada oxigénből áll, nélküle a benne található hidrogén gázzá alakulna, és a gáz mennyisége is erőteljesen megnövekedne, hisz az óceánok, tengerek, tavak, folyók helyén gáz halmazállapotú hidrogén lenne.
Ezenkívül az oxigénnek az égésben is nagy szerepe van, hiszen az égéshez három dolog szükséges: éghető anyag, az égést biztosító közeg, azaz az oxigén, és a gyulladási hőmérséklet elérése. Oxigén nélkül nem jöhetne létre az égés, ha nincs égés, akkor nincs füst sem. Mindez persze lehetne akár pozitív is, hiszen a füstben több 100 olyan káros anyag is lehet, ami komoly betegségeket okozhat. A cigaretta égése során keletkező füstben pedig 93 olyan anyag van, amelyről már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre. 

Sokan tévesen azt hiszik, hogy a nikotin a felelős a dohányzáshoz köthető megbetegedésekért, miközben a tudomány mai állása szerint elsősorban az égés, és az égés során keletkező füst az elsődleges okozója ezeknek a betegségeknek. A füst egyébként nem csak a dohányosokra, hanem közvetlen környezetükre is káros, tehát szinte mindenki ki van téve a cigarettafüst okozta ártalmaknak – 
a Földön jelenleg több mint 1 milliárdan, hazánkban pedig több mint 2 millióan dohányoznak. Épp ezért a legjobb, ha eleve el sem kezdünk dohányozni, így tudjuk a legjobban megvédeni saját magunk és szeretteink egészségét is. Ha már rászoktunk, akkor természetesen törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések kockázata. Ugyanakkor vannak olyan felnőtt dohányosok, akik valamilyen okból mégsem szoknak le a dohányzásról. Ők tájékozódhatnak a cigarettánál alacsonyabb károsanyag- kitettséggel járó füstmentes technológiákról.

A tudomány fejlődésének köszönhetően napjainkban már léteznek olyan füstmentes technológiák, amelyek égés és füst nélkül működnek. Ezek sem kockázatmentesek, hisz tartalmaznak például nikotint, ami erősen addiktív hatású, és egyéb negatív hatásai mellett megemeli a szívfrekvenciát és a vérnyomást is, de ezek használói a cigarettához képest kevesebb káros anyagnak lehetnek kitéve a kutatások szerint. A tévhitekkel ellentétben ezek nem leszoktató eszközök, a céljuk a dohányzás okozta ártalmak csökkentése a cigarettázással összehasonlítva. A dohányzás okozta ártalmak csökkentése érdekében azonban továbbra is az a legjobb, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis, ha egyáltalán nem dohányzunk.  

Szerencsére az oxigén nem tűnik el az életünkből, de a levegő- és környezetszennyezés miatt különösen fontos, hogy odafigyeljünk a jelenlétére. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egyenként is felelősek vagyunk a globális méretű természeti károkért, amik társadalmi problémák részét képezhetik. Fontos tudatosítani magunkban, hogy a mindennapokban lehetőség szerint minél inkább törekedjünk az ártalmak csökkentésére, védve magunkat és a környezetünket. Legyen szó dohányfüstről, vagy bármi egyébről. 

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Gyógyhír Magazin