A közösségi médiában számos tévhit terjed a koronavírus elleni vakcinákról. Sokan épp ezekkel a megalapozatlan információkkal érvelnek az oltás ellen. Aggodalmaikat az amerikai Health egészségügyi magazinnak nyilatkozó szakértők segítségével szeretnénk eloszlatni.
A védőoltások iránti bizalmat leginkább hiteles információkkal lehet erősíteni. Minél több ismerethez jutunk az oltóanyagokról, annál nagyobb eséllyel fogadjuk el őket. Ha az emberek nem értik a vakcinák tudományos hátterét, vagy nem kapnak választ a kérdéseikre, akkor elutasíthatják az oltást. Ezért fontos, hogy minél többen megismerjék és megértsék az oltóanyagok működését, és megnyugodjanak, hogy a vakcina nem ártalmas, hanem épp ellenkezőleg: életet menthet.
1. tévhit:
A különböző vakcinák nem egyformán hatékonyak, ezért nem mindegy, hogy melyiket kapjuk
Az engedélyezett vakcinákról (Magyarországon ezek a Pfizer-BioNTech, Moderna, AstraZeneca, Szputnyik V, Sinopharm, Janssen oltóanyagok) rengeteg híradás jelent meg a médiában, ami alapján sokan egyik vagy másik oltóanyagot előnyben részesítik. Csakhogy ezek a laikusok számára jelentősnek tűnő különbségek valójában elhanyagolhatók, ugyanis mindegyik vakcina rendkívül hatékony a szövődményekkel járó, súlyos lefolyású, illetve halállal végződő COVID–19 betegség megelőzésében. „A járvány elleni küzdelemben még nem tart ott a világ, hogy mindenki megválaszthassa, melyik oltóanyagot kapja meg. Akkor jogos elutasítani egy vakcinát, ha a páciens valamelyik összetevőre allergiás. Ha ez a veszély nem fenyeget, akkor az oltóanyagok közti válogatás csak késlelteti a betegség elleni védettség megszerzését” – nyilatkozta a Health egészségügyi szakportálnak Amesh A. Adalja, a John Hopkins Egészségbiztonsági Központ vezető kutatója.
hirdetés
2. tévhit:
A koronavírus-vakcinától el lehet kapni a vírust
Biológiailag lehetetlen, hogy a COVID–19 vakcinák bármelyikétől valaki megfertőződjön a vírussal. „A vakcinák vagy a SARS-CoV–2 tüskefehérje előállítását segítő kódot (mRNS-vakcinák), vagy a tüskefehérje kódját tartalmazó adenovírust (vektorvakcinák), vagy inaktivált vírust tartalmaznak. Mivel egyik oltóanyagban sincs teljes, aktív vírus, nem is képesek a fertőzésre” – magyarázza a John Hopkins Egészségbiztonsági Központ vezető kutatója.
3. tévhit:
A koronavírus elleni vakcina meddőséget okoz
Ezt a feltételezést arra alapozták, hogy a koronavírus tüskefehérjéjében (spike) van egy rövid szakasz, amely hasonlít a
méhlepényben kifejeződő syncytin-1 fehérje egy részletére, ezért ha az immunrendszer reagál a spike fehérjére, az a placentát is elpusztítja majd. „Ez minden bizonyítékot nélkülöző állítás. A SARS-CoV–2 tüskefehérje nem hasonlít a syncytin-1-re, és nincs bizonyíték rá, hogy a syncytin-1 blokkolása meddőséget okozna – jelentette ki William Schaffner, a Vanderbilt Egyetem orvosi karának professzora. – De ha van is annak elméleti lehetősége, hogy az oltás vagy a vírusfertőzés hatására a spike fehérjét célzó immunsejtek vagy ellenanyagok az emberi méhlepény fehérjéjét is felismerjék, ezt még soha senkinek nem sikerült kimutatnia.”
4. tévhit:
Aki átesett a betegségen, annak nincs szüksége oltásra
Egyértelmű az ajánlás, hogy azok is vegyék fel az oltást, akik már átestek a koronavírus-fertőzésen. Miért? Egyrészt mert még nem tudni, hogy a COVID–19-ből való felépülés után a szervezet mennyi ideig védett az újrafertőződéstől, másrészt a vakcina nagyobb ellenanyag-védelmet nyújt, mint a betegség. „Az oltás beadása után erősebb lesz a védettség, ami a különböző vírusvariációkkal szembeni immunvédekezésre is igaz” – mutat rá William Schaffner.
5. tévhit:
A védőoltás beadása után nem kell tovább maszkot viselni
Ez féligazság. Azok, akik az oltóanyag mindkét (a Janssen vakcina esetében egy) dózisát megkapták, és eltelt a teljes védelem kialakulásához szükséges idő, (a helyi rendelkezések függvényében) elhagyhatják a maszkviselést. De csak akkor, ha hasonlóan beoltott emberekkel találkoznak, illetve más háztartásban élő, nem oltott emberekkel tartózkodnak egy légtérben, amennyiben ők a COVID–19 súlyos szövődményeinek kialakulása szempontjából alacsony kockázatúnak minősülnek. Ugyanakkor a szakértők ajánlása szerint továbbra is fontos maszkot viselni nyilvános helyen, valamint akkor, ha több háztartásból származó, oltatlan emberekkel gyűlünk össze. Hogy miért? Mert egyelőre nem tudni, hogy a beoltottak át tudják-e adni a vírust másoknak, illetve hogy a vakcinák mennyire hatékonyak a vírus különböző mutánsai ellen.
Szerdahelyi Krisztina