A stressz, a félelem, a szorongás elalvási és átalvási problémákhoz is vezethet, elhúzódó esetben pedig kialakulhat a kimerültséggel, alváshiánnyal, a testi-lelki teljesítőképesség csökkenésével járó krónikus álmatlanság. Mivel a panaszok kezelésére leggyakrabban használt szintetikus hatóanyagok hosszú távon hozzászokást, függőséget, megvonási tüneteket és más mellékhatásokat okozhatnak, egyre többen fordulnak a növényi eredetű nyugtatókhoz, amelyek a mellékhatások szinte teljes hiányának köszönhetik növekvő népszerűségüket.

Milyen gyógynövényeket használjunk? 
Az egyik legfontosabb ide tartozó gyógynövény a főként idegesség, nyugtalanság, elalvási nehézségek kezelésére, illetve 
a stressztűrés fokozására alkalmas macskagyökér (Valeriana radix). Nyugtató-altató hatású a komlóvirágzat (Lupuli strobuli) is, amely keserűanyagai miatt ideges eredetű gyomorpanaszok kezelésére is hatékony. A citromfűlevél (Melissa folium) nyugtató, görcsoldó hatása miatt ideges eredetű szív- és gyomorpanaszok enyhítésére is alkalmas, mint az enyhébb hatású golgotavirág-hajtás (Passiflorae herba), a zab (Avenae fructus) és a levendulavirág (Lavandulae flos). 

Ezek a növények jól kombinálhatók egymással, és nemcsak tea, hanem gyógynövényes fürdő és esetenként illóolaj formájában is hatásosak. A nyugtató teát naponta három-négy alkalommal, az altató teát lefekvés előtt fél órával kell fogyasztani. Igény szerint egy délutáni adagot is beiktathatunk. 

Érvek a gyógynövények használata mellett
•    csökkentik a napközbeni fáradtságérzetet, használatuk során nem lép fel másnaposság;
•    nem befolyásolják az idősebbek éberségét és teljesítőképességét, ezért napközbeni nyugtatónak is beválnak;
•    fenntartják, sőt helyreállítják az alvásfázisok egészséges szerkezetét;
•    biztonságosak, nem lépnek kölcsönhatásba más hatóanyagokkal;
•    az eddigi eredmények szerint nem alakul ki függőség velük szemben, és nem lépnek kölcsönhatásba az alkohollal sem. 

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin