Bár szép számmal vannak, akik egészségesen öregszenek, számos tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalokhoz képest az idősek nagyobb valószínűséggel kapnak el fertőző betegségeket, és ami még fontosabb, ezek nagyobb eséllyel válnak végzetessé számukra. A légúti fertőzések, köztük az influenza, a Covid–19 és különösen a tüdőgyulladás világszerte a 65 év felettiek halálozásának vezető oka – írja a Harvard Health Publishing egészségügyi szakportál. Ennek okát egyelőre nem tudják bizonyosan, de egyes tudósok szerint a megnövekedett kockázat összefügg a T-immunsejtek számának csökkenésével, valószínűleg azért, mert a kor előrehaladtával a T-limfociták érésének legfőbb helye, a csecsemőmirigy elsorvad, és kevesebb T-sejtet termel. Más kutatók úgy vélik, a gyengébb immunválasz hátterében az állhat, hogy a csontvelő már kevésbé hatékonyan termeli azokat az őssejteket, amelyekből az immunrendszer sejtjei keletkeznek.

A szervezet általános állapota nagyon fontos
A fertőzésekre adott immunreakció csökkenését az idősebbek védőoltásokra adott válaszai is bizonyítják. Az influenza elleni vakcinákkal kapcsolatos vizsgálatok például kimutatták, hogy a 65 év felettiek esetében az oltás kevésbé hatékony, mint az egészséges (két év feletti) gyermekeknél. A kisebb hatékonyság ellenére azonban az influenza, illetve a bakteriális tüdőgyulladást, gennyes agyhártyagyulladást, valamint arc- és orrmelléküreg-gyulladásokat okozó pneumococcus elleni védőoltások jelentősen csökkentették a megbetegedések és a halálozás arányát az idősek körében be nem oltott kortársaikhoz képest.

A tanulmányok ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a szervezet általános állapota szintén befolyásolja a végbemenő immunfolyamatokat, így azt is, hogy miként reagálunk egy fertőző betegségre, vírustámadásra vagy akár egy oltásra. Az olyan betegségek, mint például az érelmeszesedés, a krónikus bronchitis vagy a tartós gyulladásos panaszok mind rontják a védekezőképességet és az immunrendszert. Ezért a szervezet általános védekezése szempontjából kiemelten fontos, hogy rendben legyen a vérnyomás és az emésztés, illetve ne maradjanak kezelés nélkül a légzőszervi betegségek. 

A táplálkozás is hat az immunitásra!
A kutatások az idősek táplálkozása és immunitása közötti kapcsolatot is igazolták. Az alultápláltság egyik formája, amely „mikrotáp-
anyag-alultápláltság” néven ismert, meglepően gyakori még a jómódú országokban is. A kifejezés arra utal, amikor a szervezet a táplálkozásból nyerhető alapvető vitaminokból és nyomelemekből hiányt szenved. Mivel az idősek általában kevesebbet esznek, és gyakran kevésbé változatos az étrendjük, náluk könnyebben kialakulnak a hiánybetegségek. 

A Harvard Health Publishing cikke szerint léteznek bizonyítékok arra, hogy a különböző mikrotápanyagok, például a cink, a szelén, a vas, a réz, a folsav, valamint az A-, B6-, C-, E- és D-vitaminok hiánya állatok esetében megváltoztatja a kémcsőben mért immunválaszt, a hasonló hiányállapotok emberi immunitásra gyakorolt hatását azonban még nem vizsgálták.

Mégis, aki azt gyanítja, hogy étrendje nem fedezi teljes mikrotápanyag-szükségletét, például azért, mert nem szereti a zöldségeket, annak megfontolandó a multivitamin- és ásványianyag-kiegészítők napi szedése. Ez az immunrendszerre gyakorolt esetlegesen kedvező hatásokon túl más egészségügyi előnyökkel is járhat. Az megfelelő készítmény kiválasztását és adagolását az időseknek érdemes megbeszélni az orvosukkal. 

Egészséges módszerek az immunrendszer karbantartására

• Ne dohányozzon.
• Fogyasszon zöldségekben és gyümölcsökben gazdag ételeket.
• Tornázzon, mozogjon rendszeresen.
• Tartsa meg az egészséges testsúlyt.
• Csak mértékkel igyon alkoholt.
• Ügyeljen a kielégítő alvásra.
• Próbálja elkerülni a fertőzéseket, például gyakran mosson kezet, tömegben viseljen arcmaszkot, alaposan főzze meg a nyers húsokat stb.
• Próbálja csökkenteni és kezelni a stresszt.
• Vegye fel naprakészen az ajánlott védőoltásokat.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin