Bár a mellrák az 50 év feletti nőknél a leggyakoribb, fiatalabbaknál és ritkán férfiaknál is előfordulhat. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) szerint az Egyesült Államokban évente körülbelül 255 ezer nőnél és 2300 férfinél állapítanak meg emlődaganatot. Változó annak megítélése, hogy a betegség szempontjából ki tekinthető fiatalnak; a legtöbb tudományos tanulmány azonban a 35, 40 vagy 45 év alattiakat sorolja ebbe a csoportba. A CDC adataiból az is kiderül, hogy az Egyesült Államokban az összes új mellrákdiagnózis 9 százaléka a 45 évnél fiatalabb nőket érinti. Ráadásul az ebbe a korcsoportba tartozó nőknél nagyobb a valószínűsége annak, hogy a betegség végzetes lesz.

Milyen típusú mellrák fordul elő fiatalabb nőknél?
Az Updates in Surgery című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a mellrák a fiatalabb nőknél

• agresszívebb, gyorsabb lefolyású és invazívabb lehet (azaz a környező kötőszövetben burjánozva növekedhet), mint az idősebbek körében; 
• gyakori, hogy a diagnózis felállításakor a daganat már későbbi stádiumban van;
• nagyobb a valószínűsége annak, hogy a daganat típusa triplanegatív vagy HER2-overexpresszív;
• magasabb a kiújulás aránya.

A tripla-negatív emlőrák (TNBC) az összes eset körülbelül 10-20 százalékáért felelős. Habár a betegek reagálnak kemoterápiára, a kezelési lehetőségek korlátozottak, és a betegség prognózisa is meglehetősen rossz. 

A HER2-pozitív emlőrák – amit a HER2 receptor fehérje túltermelődése jellemez – az emlődaganatok mintegy 20 százalékát adja. Ez a típusú emlőrák különösen agresszív lehet. Kezelés nélkül gyorsabban halad előre a kóros folyamat, és a túlélési esélyek is jelentősen csekélyebbek, mint HER2-negatív betegség esetén. Ma már rendelkezésre állnak olyan kezelési lehetőségek, amelyek specifikusan a HER2 receptort célozzák, gátolva azok sejtnövekedésre és osztódásra gyakorolt hatását. 

Kockázati tényezők
A fiatalabb korban jelentkező mellrák kockázati tényezői a következők:

• Közeli rokonok, akiknek 45 éves koruk előtt mellrákjuk, vagy bármely életkorban petefészekrákjuk volt
• Az emlőrákgének (BRCA1 és BRCA2) mutációi, vagy olyan közeli rokonok, akiknél ezek a génváltozatok előfordulnak. (Az emlőrákesetek mintegy 6 százalékánál bizonyítható vagy feltételezhető, hogy a betegség hátterében örökletes génelváltozás áll.)
• Askenázi zsidó származás.
• Gyermekkorban vagy korai felnőttkorban sugárterápiában részesült az emlő vagy a mellkas területe.
• Korábban emlőrák vagy más emlőegészségügyi probléma volt a betegnél.
• A mammográfia során sűrű emlőszövetet állapítottak meg.
• Egyes kutatások szerint az elhízás is növelheti a tripla-negatív emlőrák kockázatát a premenopauzában lévő nőknél.

Szűrés és diagnózis
Gyakran előfordul, hogy a fiatal nőknél később diagnosztizálják a mellrákot, mint az idősebbeknél. Ennek egyik oka az lehet, hogy sok nő nincs tisztában azzal, hogy a mellrák már fiatal korban is előfordulhat, ez pedig késleltetheti a diagnózist és a kezelést. Emellett fiatalabb korban a mellszövet sűrűbb lehet, ami az emlő önvizsgálata és a mammográfia során megnehezíti a daganat felismerését. 

Az emlőrák a leggyakoribb női daganattípus. Évente 1,67 millió új esetet rögzítenek világszerte, és több mint 500 ezer nő hal meg a betegség következtében. Ez azt jelenti, hogy 20 másodpercenként emlőrákot diagnosztizálnak valakinél, és percenként közel három nő hal meg a betegségben. 

Bár az általános ajánlás szerint az 50–74 éves nők körében kétévente kell elvégeztetni a mammográfiás vizsgálatot, az Egyesült Államok Betegségmegelőző Szolgáltatásainak Munkacsoportja (U. S. Preventive Services Task Force – USPSTF) szerint mára 40–49 éves korcsoportba tartozóknak is érdemes egészségügyi szakemberrel konzultálni arról, hogy mikor kezdjék el a rendszeres mammográfiás szűrést. 

Sőt a USPSTF azt szorgalmazza, hogy 30 éves korig minden nőnél végezzék el a családtörténeti genetikai kockázatértékelést, mert a megelőzés első lépése a pontos családi anamnézis felvétele minden olyan – bármilyen távoli – rokonról, aki emlő- vagy petefészekrákban szenvedett. Ez az anamnézis határozza meg, hogy el kell-e végezni a genetikai tanácsadást/tesztelést. Ha kiderül, hogy valaki fokozott rizikófaktorokkal rendelkezik, akkor már 30 éves kortól el kell kezdeni a rendszeres emlőszűrést.

Szerdahelyi Krisztina

Gyógyhír Magazin