• 2025. június 16., hétfő

Ezek voltak a 2021-es év legnagyobb egészségügyi kihívásai


2022.01.03

2020 eleje óta a Föld lakossága pusztító világjárvánnyal küzd. A Covid–19 terjedése becslések szerint 2021 decemberéig több mint 270 millió embert fertőzött meg, és 5,3 millió ember halálát okozta világszerte. Miközben a fertőző betegségek szakértői továbbra is folyamatosan tanulnak az új vírusvariánsokról és a kezelési lehetőségekről, az egészségügynek számos egyéb kihívással is számolnia kell.



A Földünk lakosságát sújtó általános közegészségügyi problémák a világjárvány alatt sem szüneteltek, sőt némelyik a korábbiaknál is nagyobb gondot okoz. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) összesítése alapján a koronavírus-járvány mellett napjaink legfontosabb közegészségügyi problémái a következők:

1. Mentális problémák:
A világjárvány számos mellékhatása közül az egyik a mentális egészség romlása. A karantén, a távmunka és a távoktatás minden korosztályra hatással volt: a társadalmi érintkezések korlátozása miatt sokan elszigeteltséget és szorongást élnek át. A Forbes magazin szerint a tizenévesek 70 százaléka küzd jelenleg mentális egészségügyi problémákkal, miközben a fiatalok és a felnőttek 60 százaléka nem kapja meg a szükséges mentális egészségügyi kezelést. 

2. Alkohol- és kábítószer-használat: 
Ez már a világjárvány kitörése előtt is a legfőbb közegészségügyi problémák közé tartozott, az elszigetelődés pedig tovább rontott a helyzeten. Friss tanulmányok szerint a korlátozások bevezetése óta 18 százalékkal nőtt a feltételezett túladagolások száma. 

3. Élelmiszer-biztonság:
A szennyezett élelmiszerek fogyasztása folyamatos, potenciális közegészségügyi fenyegetést jelent, ezért világszerte nagy hangsúlyt kapnak a megfelelő élelmiszer-biztonsági gyakorlatok, és az élelmiszer-biztonságra és -ellenőrzésre szakosodott szakemberek munkája felértékelődött.

4. Nozokomiális fertőzések:
Az egészségügyi ellátás következtében kialakuló fertőzéseket elsősorban a kezelések során használt szennyezett eszközök, például katéterek vagy lélegeztetőgépek okozzák. Ha a kórházi felvételt követő 48 órán túl alakul ki a fertőzés, akkor nagy valószínűséggel nozokomiális fertőzésről van szó. A CDC szerint egy adott napon 31 betegből átlagosan egy esetben fordul elő.

hirdetés

5. Szívbetegség és stroke:
A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is a vezető halálozási okok közé tartoznak világszerte. Szakértők azt jósolják, hogy a koronavírus-megbetegedések hosszú távú következményeként a kardiovaszkuláris betegségek globális terhe exponenciálisan növekedni fog a következő néhány évben. 

6. HIV/AIDS:
A HIV kezelése és megelőzése terén óriási a fejlődés, de a betegség miatt még mindig milliók halnak meg évente. Ma világszerte körülbelül 38 millió HIV-fertőzött él, akiknek támogatásra lehet szükségük. 

7. Táplálkozás, testmozgás és elhízás:
A táplálkozással és a fizikai aktivitás hiányával összefüggő problémák orvoslása a pandémia előtt is a legfontosabb közegészségügyi feladatok közé tartozott, a járványhoz kapcsolódó korlátozások pedig tovább rontottak a helyzeten: csökkenő fizikai aktivitás mellett nőtt az egészségtelen ételek fogyasztásának aránya. 

Mi a helyzet Magyarországon?
Az egészségügyi statisztikák szerint a magyar lakosság egészségi állapota az Európai Unióban az egyik legrosszabb; a megelőzhető és a daganatos betegségek szempontjából pedig elsők vagyunk. 

Az étkezéssel, a dohányzással és az alkoholfogyasztással kapcsolatos halálozások esetében Magyarország az öt legrosszabban teljesítő európai uniós ország között szerepel. A halálozások háromnegyedét a szív- és érrendszeri megbetegedések (52 százalék) és a rosszindulatú daganatos megbetegedések (23 százalék) okozzák. A rosszindulatú daganatok standardizált halálozási rátája hazánkban a legmagasabb (341 haláleset/100 ezer lakos) az Európai Unióban, és a negyedik legmagasabb a világon. A túlsúlyos lakosok aránya 62 százalék, ami szintén magasabb az európai uniós átlagnál (59 százalék), s riasztó, hogy minden negyedik magyar gyermek elhízott vagy túlsúlyos Magyarországon.

A szűréseken való részvételen is lehetne javítani: saját bevallás alapján az érintett magyar nők 60 százaléka vett részt méhnyakrák, 65 százalékuk pedig emlőszűrésen. Előbbi érték az uniós átlagnál 8 százalékponttal alacsonyabb, míg a régiós átlagtól 16 százalékponttal marad el. 

Az emlőszűrés esetében a hazai részvételi arány nagyságrendileg megfelel a nemzetközi arányoknak. Összességében hazánkban évente 47 ezer ember halála lenne elkerülhető megfelelő életvitellel, prevenciós programokkal és kezeléssel.

Szerdahelyi Krisztina


Gyógyhír Magazin

Cikkajánló


Ezerarcú és nőkre különösen veszélyes Gyógyhír Magazin

Az „Év gyógyszerésze 2021” és a „Kedvenc Patikám pályázat 2021” győztesei Gyógyhír Magazin

A Recyclomed-nyereményjáték nyertesei Gyógyhír Magazin

Szükség van a véradásra és a gyógyultak plazmaadására! Gyógyhír Magazin

Íme az Év gyógyszerésze és Kedvenc Patikám pályázat 2021 győztesei Gyógyhír Magazin

Tegyünk a globális elhízás ellen! Gyógyhír Magazin


Megjelent a GYÓGYHÍR MAGAZIN
júniusi száma


Patikákban ingyenes.
Kérje gyógyszerészétől!
Legális patikai webáruházak
Regisztrált étrendkiegészítők listája