Atéli hónapokban kifáradunk, ami egyenetlen hangulatunkban is megmutatkozik, mentális egyensúlyunk fenntartásáért sokat kell küzdenünk. Sokakban az a tudat tartja a lelket, hogy közeledik a tavasz, s vele a fény, a napsütés, a meleg. A napsütéses órák számával együtt emelkedik hangulatunk, ami főképpen a szervezetünkben lezajló folyamatoknak köszönhető: megváltozik cirkadián ritmusunk, fokozódik a szerotoninés D-vitamintermelésünk. A szerotonin egy olyan hormon, ami elősegíti, hogy boldogabbnak és feldobottabbnak, aktívabbnak és élettelibbnek érezzük magunkat.

A jobb időjárás és a több fény következtében a komfortérzetünk is javul, ami pozitívabb érzelmeknek csinál helyet. Szép időben hajlamosabbak vagyunk rá, hogy többet mozogjunk a szabadban, aminek az a következménye, hogy fokozódik a jó hangulatért felelős hormonok termelése az agyunkban, csökken a szívünk igénybe vétele, kevésbé érezzük magunkat stresszesnek. Legalább félórányi séta a szabadban oldottabbá, ellazultabbá tesz bennünket.

Érdekes, hogy ezeknek a pozitív testi-lelki változásoknak van egy természetes határa, és a forró nyár már inkább negatívan hat ránk. Talán nem véletlen, hogy sokaknak a tavasz a legkedvesebb évszaka. Annál is inkább, mert szexuális aktivitásunk is emelkedik, könnyebben esünk szerelembe. Mire elérjük a júniust, a férfiak tesztoszteron és a nők ovulációt támogató hormon szintje csúcsra ér, ezért olyankor Európában az átlaghoz képest 10%-kal megnő teherbe esések száma. Az akkor fogant gyerekek a tavasz elején, márciusban jönnek világra. A tavasz a legtöbb ember számára a remény, az aktivitás, a tervek megvalósításának időszaka.

Sajnos, azonban nem mindenkinek ilyen egyértelműen pozitív a tavasz beköszönte. Vannak, akik éppen ilyenkor zuhannak meg, erőteljes depresszív tüneteket mutatnak, megemelkedik körükben az öngyilkossági szándék.

A tavaszhoz kapcsolódó képzetek, például olyanok, amelyekről fentebb írtam, némelyekben olyasféle vélt társas elvárásokat formálnak, amelyekről úgy érzik, nem tudják teljesíteni. Felerősödik az „én nem vagyok oké” érzésük, amikor azt látják, hogy mások milyen nagyszerűen érzik magukat a természetben, milyen boldogok, milyen szépen alakulnak az emberi és párkapcsolataik.

Mások éppen az ellenkezőjét élik meg tavasszal: a bipoláris zavarban szenvedők közül többen a mániás szakaszba kerülhetnek, amit ők akkor nem annyira bánnak, ám a legtöbb veszély ilyenkor leselkedik rájuk, és ez viseli meg leginkább a környezetüket. Megint mások azt tapasztalják, hogy a téli időszakban kimerült szervezetük nem jól reagál az évszakváltásra és egészségügyi problémáik adódnak. A betegség ismét csak melegágya a szorongásnak és a depressziónak.

A tudomány még részben adós az okok feltárásával. Az egyik „gyanúsított” a cirkadián ritmus. A nappali órák számának, és vele a napsütésnek a növekedésével megváltozik szervezetünk hormontermelése és az alvási ciklusunk, ami kihat a hangulatunkra és a mentális állapotunkra. Egy másik elmélet szerint a tavasszal egyre nagyobb mértékben jelenlévő allergének, köztük a pollenek, összefüggést mutatnak olyan mentális tünetek fokozottabb előfordulásával, mint a depresszió, a szorongás vagy a hangulatzavarok.

Fábián Tamás  
pszichológus

Gyógyhír Magazin