Felmérések szerint tél végére hazánkban a lakosság 90 százalékának D-vitamin-szintje elmarad a kívánatostól, nagyjából minden harmadik embernél pedig súlyos hiányállapot alakul ki. Ilyenkor sok szó esik a vitaminpótlásról, de csak ritkán gondolunk arra, hogyan fedezték fel ezeket a nélkülözhetetlen mikrotápanyagokat.
Avitaminok története megérdemel némi figyelmet. A B-, C- és D-vitaminokat például az 1700-as évektől az 1900-as évek elejéig sokakat érintő betegségek, a beriberi, a skorbut és az angolkór kutatásának nyomán fedezték fel. Rájöttek, hogy ha az egyoldalú étrendet bizonyos élelmiszerekkel kiegészítik, akkor megelőzhető az említett betegségek kialakulása. Ezt követte az adott élelmiszerekben található vegyületek izolációja és elemzése, ami a fehérjék, zsírok és szénhidrátok mellett a tápanyagok új osztálya, a vitaminok felfedezéséhez vezetett. Ezekről a vegyületekről ma már tudjuk, hogy nélkülözhetetlenek a szervezet egészséges működéséhez.
D-vitamin és a csontok
Szervezetünk képes előállítani a D-vitamint, nem függünk teljes mértékben attól, hogy a táplálékból szerezzük be, mint más „valódi” vitaminok esetében – a D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormonelőanyag. Ha bőrünket kellő ideig és mértékben éri napfény, akkor szervezetünk az alapvető folyamatok fenntartásához elegendő D-vitamint tud előállítani.
A folyamat a következő: a bőrben található 7-dehidro-koleszterin előanyagából a napsugárzás hatására D3 previtamin keletkezik, majd a májban és a vesében átalakul (metabolizálódik) a molekula bioaktív formájává. Ezek a metabolitok kiválasztódnak a veséből, és felhalmozódnak a célszervekben, például a bélben, ahol segítenek szabályozni a kalcium és a foszfor felszívódását.
Ha túl kevés D-vitamin-metabolit van a szervezetben, az a kalciumháztartás felborulásához, hosszabb távon csontritkuláshoz, csontlágyuláshoz és angolkórhoz vezethet.
Az ipari forradalom betegsége
Az élelmiszerekben található, zsírban oldódó D-vitamin felfedezése és annak felismerése, hogy a szervezet önállóan is képes előállítani, szorosan kapcsolódik a gyermekkori angolkór okának és megelőzésének kutatásához.
A csontok megpuhulásával, deformitásával és izomgörcsökkel járó pusztító betegséget először az 1600-as években azonosították ritka rendellenességként. Az 1700-as évek végétől azonban, ahogy Európában egyre több ember költözött zsúfolt, szennyezett levegőjű iparvárosokba, ahol napfényt csak ritkán láttak, az angolkór szinte népbetegséggé vált. Az 1890-es években a tudósok keresni kezdték azokat az élelmiszereket, amelyekkel a betegség megelőzhető lehet.
Az bátorította őket, hogy ekkorra már bebizonyosodott: két másik betegség, a skorbut és a beriberi elkerülhető bizonyos élelmiszerek, például citrusfélék és teljes kiőrlésű rizs rendszeres fogyasztásával. Idővel kiderült, hogy a tőkehalmájolaj képes megakadályozni az angolkór kialakulását, és arra is rájöttek, hogy a napfény szintén hatékony ellene.
Az 1920-as évekre a két módszer ötvözése – bizonyos élelmiszerek fogyasztása és a napfürdőzés – bevett gyakorlat lett a betegség megelőzésében. A sikerért felelős kémiai vegyületet, a D-vitamint az 1930-as években egyértelműen azonosították.
Jelenleg is kutatások tárgya
Azóta már jóval többet tudunk a D-vitamin szervezetre gyakorolt hatásáról, és a kutatások folynak tovább. Világossá vált, hogy ez a fontos mikrotápanyag a csontoktól az immunrendszer helyes működésén át a szív- és érrendszer egészségéig számos tényezőt befolyásol.
Rengeteg vizsgálat támasztja alá, hogy a D-vitamin hiánya növeli a megfázás esélyét, számos tanulmány pedig az alacsonyabb D-vitamin-szint és a légúti fertőzések, köztük az influenza megnövekedett aránya közötti összefüggésről számolt be.
Szintén több kutatás igazolta, hogy a téli hónapokban a D-vitamin-pótlás csökkentette a felső légúti fertőzések gyakoriságát a D-vitamin-hiányos gyermekeknél. Egyes ajánlások szerint gyermekvállalásra készülő nőknek, várandós és szoptató kismamáknak ugyancsak szükségük lehet D-vitamin-pótlásra, de csakis a kezelőorvos útmutatása alapján. A közelmúlt kutatásai az autoimmun betegségeket, beleértve a szklerózis multiplexet, a reumatoid arthritist (kétoldali ízületi gyulladás), a gyulladásos bélbetegségeket és a lupus erythematosust (SLE) szintén összefüggésbe hozták a D-vitamin-hiány előfordulásával.
Természetesen ma már számtalan innovatív készítmény segíti a vitaminpótlást, a táplálékkiegészítők tabletta, rágótabletta, cseppek, szájban oldódó lapka vagy spray formájában is elérhetők.
Szerdahelyi Krisztina