

A jóléti társadalmak lakói világszerte dollármilliárdokat költenek étrend-kiegészítőkre. Szakemberek azonban arra figyelmeztetnek, hogy a táplálékkiegészítőkkel jobb óvatosnak lenni: túlzott fogyasztásuk ugyanis legalább olyan káros lehet, mint a hiányuk.
Sokan úgy tudják, hogy a várandós nőknek feltétlenül folsavpótlásra van szükségük.
Akár azért, mert kölcsönhatásba lépnek egymással vagy egyes gyógyszerekkel, akár azért, mert kedvező hatásuk megkérdőjelezhető, táplálkozástudományi szakértők óva intenek a kiegészítők ellenőrizetlen fogyasztásától. Ehelyett inkább kiegyensúlyozott, változatos étrendet javasolnak, a természetes forrásból származó vitaminok biohasznosulása ugyanis jobb, mint a mesterséges formáké. Sőt, az egyes készítmények túlzott bevitele káros is lehet a szervezetre.
A-vitamin: Bár alapvető a bőr, a szem és a nyálkahártyák egészségéhez, a fejlett országok lakói jellemzően nem szenvednek hiányt belőle. Zsírban oldódó vitamin, így amit az ételekkel elfogyasztunk, az hosszú ideig a szervezetben marad. Túlzott bevitele azonban akut és krónikus tüneteket – fejfájás, hányás, hajhullás, bőrelváltozás, viszketés, romló (kettős) látás, sárga bőrszín, kiszáradó száj és szem – okozhat.
C-vitamin: Ha egy tápanyaghoz ilyen könnyen hozzájuthatunk az élelmiszerekből, akkor nincs szükségünk kiegészítőkre. Ráadásul a szervezet nem tárol extra C-vitamint, a napi szükségletet meghaladó mennyiség a vizelettel és a széklettel gyorsan kiürül. A 2000 mg feletti dózis pedig akár hasmenést, hányingert, hányást, fejfájást és görcsöket is okozhat.
Folsav: Sokan úgy tudják, hogy a várandós nőknek feltétlenül folsavpótlásra van szükségük. Bizonyos adatok szerint azonban nagyobb eséllyel alakulhat ki ételallergia azoknál a csecsemőknél, akiknek édesanyja a terhesség alatt folsavat szedett. Biztonságosabb az ételekből fedezni a folsavszükségletet, illetve ha mégis pótlásra van szükség, előnyben részesíteni a természetes folsavformát a szintetikus helyett.
Biotin: Vízoldékony vitaminok túladagolási tünetei eddig nem ismeretesek. Javasolt bevitele napi 50 μg, a vitaminkészítmények általában ezt a biztonságos mennyiséget tartalmazzák. A haj, a bőr és a körmök regenerálására ajánlott táplálékkiegészítőkben azonban ennek 200-szorosa is lehet, ez a nagy dózisú biotin pedig befolyásolhatja egyes laboratóriumi vizsgálatok eredményét.
Multivitaminok: Egyes vitaminok és ásványi anyagok versengenek a felszívódásért – ha ezeket egyszerre vesszük be, akkor előfordulhat, hogy szervezetünk a kulcsfontosságú anyagokat sem tudja hasznosítani. Bizonyított tápanyaghiány esetén a legjobb, ha csak az adott vitamint szedjük, hogy az minél jobban felszívódjon. Súlyos emésztési rendellenességek, például Crohn-betegség vagy cöliákia esetén azonban szükség lehet multivitaminok szedésére.
Antioxidáns keverékek: Úgy tűnik, hogy az antioxidáns hatású vitaminok és ásványi anyagok nagy dózisban, étrend-kiegészítők formájában nem csökkentik jelentősebben a szív- és érrendszeri betegségek és a rák kockázatát. Sőt, egy széles körű tanulmány szerint a béta-karotin szedése a dohányzók körében 10 százalékkal növelte a tüdőrák esélyét.
Vas: A túlzott vasbevitel nyomán fellépő vasmérgezés súlyos gyomor- és bélrendszeri tünetekkel, hasi fájdalommal, hányingerrel és hányással, hasmenéssel jár, valamint olyan szisztémás panaszokat válthat ki, mint a gyengeség, a fáradékonyság vagy a vérzékenység. Szakértők szerint csak a laboratóriumi adatokon alapuló, egyénre szabott vaspótlás tekinthető biztonságosnak.
Nikkel, króm, cink, réz: Fontos szerepet játszanak a különböző testi funkciókban, de a szükséges mennyiséget jó eséllyel fel tudjuk venni az élelmiszerekből. Hacsak nincs bizonyított, mélyreható hiányállapot (gyakran krónikus gyomor- és bélrendszeri betegség miatt), akkor a napi extra adagok szedése potenciálisan ártalmas lehet, mivel ezek a nehézfémek bizonyos szerveinkben, például az agyban és a csontokban lerakódhatnak.
Jód: A konyhasófogyasztás elterjedésével Magyarországon is jelentősen csökkent a jódhiányban szenvedők száma (s ne feledjük, hogy a húsipari termékekbe és az állatok tápjába is kevernek jódot, illetve jódozott sót). Azoknál, akiknek a pajzsmirigye normálisan működik, a tartósan túl nagy jódbevitel gátolhatja a pajzsmirigyhormonok képzését, ami a pajzsmirigy alulműködését okozhatja. A krónikus jódhiány ellensúlyozására hirtelen fogyasztott nagy mennyiségű jód pedig a pajzsmirigy túlműködését idézheti elő, ami életveszélyes anyagcserezavarokhoz vezethet.
A cikk a Gyógyhír Magazin áprilisi számában jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!