• Az a generáció, amelyik már látott háborút, forradalmat, különös aggodalommal figyeli a mostani eseményeket. Lehetséges az, hogy akik ezt mélyen átélik, azoknak egészségügyi problémát is okozhat?
• A ma 70 éves, vagy annál idősebb emberek azok, akik éltek akkoriban, ők szokták mondani, hogy előjön ilyenkor egyfajta rutin, no meg persze megjelenik a szorongás is. Ismert nagymama-mondás: a kamrában mindig legyen 5 kiló liszt, 5 kiló cukor, 10 kiló bab – és akkor nagyobb baj nem lehet. A szorongás tárgya ennél a generációnál az, hogy megtörténhet-e még egyszer, hogy ebben az országban is menekülni kell, hullanak-e itt is a bombák. Ezeknek a gondolatoknak a következtében jelentkezik nyugtalanság, alvászavar, egyfajta kilátástalanság érzés, vagyis annak a félelme, hogy a történelem ismétli önmagát és újra jöhet, amit már átéltek. A szorongásos állapotban pedig a meglévő egészségügyi problémák intenzívebbek lesznek, például a már kezelt magas vérnyomás újra erősödhet, de lehet tenni ezek megakadályozására, vagy legalább a szorongás csökkentésére. Például tudatosan kell abbahagyni a hírek percről-percre való követését, vissza kell térni a napi rutinhoz. Amikor az élet bizonytalan, akkor a mindennapi szokások adnak biztonságérzetet, mert horgonyként működnek a változások tengerén.
• Ha valakire eleve jellemző a depresszív attitűd, felerősödhetnek a negatív érzései?
• A depresszió a hangulatzavarok körébe tartozó betegség, amit idős korban gyakran nehéz észrevenni. A normál pszichés állapothoz képest a legnagyobb eltérés a hangulat változása, szomorúság és reménytelenség, lehangoltság vagy kétségbeesés érzés jellemezheti. Előfordulhat ingerlékenység, feszültség, elvész az örömérzés, és az érdeklődés olyan dolgok iránt, melyek régebben fontosak voltak. Az utóbbi két évünk érzelmileg nagyon megterhelő volt. Ha most valaki    életminőség romlást érzékel önmaga életében, akkor érdemes szakemberhez fordulni, mert a világban meglévő krízishelyzetről való beszélgetés elfedheti az eredeti problémát. Most a valóságban racionálisan igazolható a depresszió, ha azt „ráfogjuk” a világban történő eseményekre. Egy ilyen helyzetben fontos a családtagoknak, barátoknak fokozottan figyelni egymásra.
• A címlap interjúinkban a beszélgetőpartnerünk magánéletéről, terveiről van szó. Egy pszichoterapeutától ilyet nem lehet kérdezni. De a régi dalt mégis idézhetem: „doktor úr, a maga szíve sose fáj?”- szóval te kihez fordulsz, ha neked van beszélgetnivalód?
• Nagy szerencsém van, mert mi négyen vagyunk egy magánrendelőben, és ha bármilyen nehéz élethelyzet van, vagy bármilyen szakmai probléma, akkor egymáshoz mindig fordulhatunk. Mindig teremtünk időt arra, hogy tudjunk beszélgetni. Lehet olykor egy szakmai kérdés, amit megvitatunk, vagy baráti beszélgetés is, ha a magánéletünket érinti a téma. Az én szakmámban kötelező, hogy legyenek szakmai párbeszédek vagy esetmegbeszélések.  Egyikőnk lelke sem végtelenített konténer, amit zsúfolásig vagy azon túl is meg lehet pakolni. A mi munkánk különösen sok énerőt igényel, ezt tudjuk, de nagyon szeretjük, amit csinálunk.
• A Pillanatnyi boldogságok című legutóbbi könyved éppen karácsonyra, valamivel előtte jelent meg, mi adta az apropóját?
• Nagyon is érzékelhető, hogy a világban romlik az emberek hangulata. Gyakran olvasunk kilátástalanságról, depresszív érzelmekről, nehezen találja a helyét a két generáció: az Y és a Z. Az Y generáció tagjai az 1980 és 1994 között születtek, a Z generáció alatt pedig az 1995 és 2009 között született fiatalokat értjük. Arra voltam kíváncsi, hogy ők milyen érzelmekkel küzdenek. Az online térben csináltam egy nagyobb kutatást, közel két ezer fővel. Ennek az eredményeit és a következtetéseimet foglaltam kötetbe. Igyekeztem, hogy olvasmányos, informatív és izgalmas legyen, hiszen nem könnyű téma ez. Bízom abban, hogy sokaknak tudtam ezúttal is segíteni.

Interjú: Vincze Kinga

Fotó: Falus Kriszta

A cikk a Gyógyhír Magazin májusi számában jelent meg. Keresse a gyógyszertárakban!

Gyógyhír Magazin