A kánikula beköszöntével lakásban, munkahelyen, középületekben sokan igénylik a légkondicionálást. A belső terek hűtése azonban körültekintést igényel, a rosszul használt klíma ugyanis árthat az egészségnek. Már a berendezések telepítésekor ügyelni kell arra, hogy a beltéri egységből kiáramló hideg levegő ne közvetlenül érjen bennünket.

Ne tartózkodjunk a hideg légáramlatban – ne ott dolgozzunk, aludjunk vagy tévézzünk, ahová a klíma a hűvös levegőt fújja –, mert ez könnyen megfázáshoz, a szem irritációjához vagy az ízületi fájdalmak fokozódásához vezethet. A készüléket érdemes úgy beállítani, hogy lamellázata a mennyezetre irányítsa a légáramot, így a hűvösebb levegő felülről, zuhanyszerűen árasztja el a szobát.

Tartsuk az optimális hőmérsékletet és páratartalmat

A helyiségek túlhűtése kiadós megfázást okozhat, ezért akármilyen meleg van kint, a külső hőmérséklethez képest legfeljebb 5-8 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, és ne hirtelen, hanem fokozatosan hűtsük le a szobát. Ne feledkezzünk meg a rendszeres szellőztetésről sem, hiszen a légkondicionálók a benti levegőt hűtik le, és keringetik, vagyis nem juttatnak friss levegőt a lakásba.
A belső terek optimális páratartalma 40-60 százalék között mozog, de az ember 50 százalékos páratartalom mellett érzi magát igazán jól. Működése során a klíma párát von el, ami a levegő kiszáradásához vezethet, és kellemetlen tüneteket okoz: rossz közérzetet, fejfájást, ingerlékenységet, torokkaparást, száraz köhögést, a szem könnyezését, a bőr feszülését, viszketését. Minél jobban lehűtjük a szobát, annál nagyobb esélye van annak, hogy a relatív páratartalom 40 százalék alá csökken. Szerezzünk be páratartalom-mérőt (higrométer), és szükség esetén párásítsuk a helyiségeket.

Helyes klímahasználattal a reumatikus fájdalom is csökken

A reuma tulajdonképpen összefoglaló elnevezés, amely több mint százféle betegséget foglal magába. Minden esetben valamely testrész vagy szerv krónikus, fájdalmas, a legtöbb esetben gyulladásos megbetegedéséről van szó. A panaszok kiváltó oka nem pontosan ismert, a bakteriális és vírusfertőzéstől az autoimmun reakciókon át a mechanikai tényezőkig számtalan ok lehetséges, sokszor ezek kombinációjáról van szó.

A lappangó ízületi gyulladást fellobbanthatja a felhevülés utáni lehűlés, a nyirkos hideg pedig fokozza az izomfeszülést és görcsöt, ami szintén fájdalomhoz vezet. A szél, a hideg és a huzat leginkább nyaki fájdalmakat, hát- és derékfájást okozhat. A fájdalom akkor is jelentősen fokozódhat, ha az egyik szélsőséges időjárási állapotból a másikba lépünk, például nyáron a kinti forróságból a túlságosan hideg, légkondicionált helyiségbe.

Az alacsony hőmérséklet ugyanis izom-összehúzódásokat eredményezhet, ami a merevség és a duzzanat fokozódásával, ízületi és izomfájdalmakkal jár – ez is hozzájárul ahhoz, hogy a túlságosan hidegre állított klímaberendezés rontja a betegek állapotát. Tehát az ízületi gyulladást nem az alacsony hőmérséklet okozza, de a hőmérsékleti és páratartalmi viszonyok észszerű szabályozásával megakadályozhatjuk a panaszok súlyosbodását.

Szerdahelyi Krisztina

A cikk a Gyógyhír Magazinban jelent meg! Keresse a gyógyszertárakban!

Gyógyhír Magazin