Az idei nyár Európa-szerte és Magyarországon is megmutatta: az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés, a klímaválság nem a jövő, hanem nagyon is a mindennapjaink része – most történik, és mindannyiunkat érint. Égető kérdéssé vált, hogy tegyünk valamit a probléma megoldásáért, és a mindennapokban is küzdjünk a klímaváltozás fő okának tartott üvegházhatású gázok, elsősorban a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséért. A probléma a városban élve a legszembetűnőbb, hiszen a kényelmes városi életmódunkhoz számos olyan tevékenység kapcsolódik (közlekedés, logisztika, eltúlzott fogyasztási szokások), melyek rendkívül magas károsanyag-kibocsátással járnak.

Pedig a megoldásában nemcsak, hogy mindannyian érdekeltek vagyunk, de mindannyian tehetünk is érte nap mint nap. És mindez elérhetőbb, mint gondolnánk: ahogy fűtünk, hűtünk, közlekedünk, ahogyan az otthonainkat berendezzük és működtetjük, az mind kínál energiatakarékossági és egyben kibocsátáscsökkentési lehetőségeket. És ami egy-egy ember vagy egy-egy háztartás szintjén kilogrammokban, azaz a megtermelt szén-dioxid mennyiségének néhány (tíz)kilogrammos csökkenésében mérhető, az a városban élve több száz, országosan sok ezer, globálisan pedig sok millió tonnában, ami már közvetlenül átszámolható akár Celsius fokokra is. A városban pedig másokkal összefogva, közösségi szinten is sokat tehetünk azért, hogy csökkentsük a kibocsátás mértékét. Ma már számos olyan közösségi kezdeményezés van, mely lehetővé teszi, hogy ne csak az egyes tevékenységekhez, szolgáltatásokhoz kapcsolódó terheket osszuk meg, de a megosztással az azokkal járó károsanyag-kibocsátás mértékét is csökkentsük.

Hasonló a helyzet az égéssel és füsttel járó hagyományos dohánytermékekkel is. Sokan nem tudják, de a dohányzás nem csak az egészségünkre rendkívül káros, hanem negatív környezeti hatása is számottevő. A cigarettafüst szintén tartalmaz szén-dioxidot, de emellett közel száz olyan egyéb égésterméket is, amelyek bizonyítottan ártalmasak a dohányzóra és a környezetére is. Az égés és füst nélkül működő alternatívák használatakor lényegesen kevesebb káros- és potenciálisan káros anyag szabadul fel, mint a hagyományos dohánytermékek esetében. Hiteles, megbízható forrásból történő tájékozódással és a megfelelő alacsonyabb károsanyag-kibocsátással járó alternatívák kiválasztásával nagy lépéseket tehetünk az ártalomcsökkentés útján.

A társadalom minden szereplője, szakmai szervezetek, szabályozók, nagyvállalatok, háztartások és civilek sokasága keresi a felmelegedést okozó üvegházhatású gázok – mindenekelőtt a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, de a valódi megoldáshoz mindannyiunk közreműködésére szükség van! A hétköznapi emberi tevékenységek mindegyikéhez kapcsolódik szén-dioxid-kibocsátás, és mindegyiknek van alacsonyabb kibocsátással járó alternatívája. Hogy mi történik az éghajlattal és az életfeltételekkel, az jelentős mértékben a személyes döntéseinken, választásainkon múlik! Mindenki, akár apró változtatások révén is, de tevékenyen hozzájárulhat ehhez – hiszen az ártalmak csökkentésében és a változás elindításában minden lépés számít! A választás, a tudatos, felelős döntés valóban a miénk, és azt se feledjük: egy fenntartható, füstmentes jövő csak olyan értékek mentén jöhet létre, amelyek hosszú távon a társadalom javát szolgálják!

A cikk társadalmi célú reklám, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

Gyógyhír Magazin