Ilyen tünetek jelentkezhetnek a párás levegőtől

A páratartalom azt jelzi, hogy mennyi nedvesség van a levegőben. Ha magas a páratartalom, az közvetlenül is ingerelheti a légutakat, de emellett megnövekedhet a levegőben egyéb irritáló anyagok, például légszennyeződés mértéke is. A párás levegő belélegzése ezért egyértelműen nem ideális az asztmás betegek részére. Ezt az asztmás beteg fokozódó tünetei jelezhetik: zihálás, nehézlégzés, szorító érzés a mellkasban és köhögés jelentkezhet.

Pára kint és bent

A magas páratartalom nemcsak a szabadban teszi nehezebbé a betegek életét. A téli hónapokban több időt töltünk zárt térben, a lakásban, ritkábban szellőztetünk emiatt a beltéri levegő páratartalma jelentősen megemelkedhet. Ez sok újépítésű, jól szigetelt lakásban is problémát okoz. A magas páratartalom hosszabb távon kedvez a lakáson belüli allergének – penészgomba és poratka – megjelenésének, melyek további kockázatot jelentenek: az allergének jelenléte és belélegzése is fokozhatja az asztmás tüneteket.

Így őrizhetjük meg a jó közérzetünket

Érdemes a napi időjárásjelentésben követni a páratartalomra vonatkozó adatokat. Magas értékek esetén próbáljuk minimalizálni a szabadban töltött időt. A belső levegő páratartalmát mérjük erre alkalmas eszközzel. Amennyiben tartósan 40-50% feletti értéket mutat, törekedjünk a páratartalom csökkentésére. Néhány perces intenzív szellőztetéssel, vagy korszerű, nyílászáróba épített szellőztetővel, illetve páramentesítő készülék használatával meg tudjuk előzni a magas páratartalommal járó következményeket.

Forduljon időben orvoshoz!

A növekvő páratartalom még a jól beállított, korábban panaszmentes asztmások esetében is erősödő tüneteket okozhat. Ha azt vesszük észre, hogy a tünetek rosszabbodnak, konzultáljunk tüdőgyógyásszal, ne várjuk meg, míg egyre többször kell a rohamoldót használni, és nem érdemes kockáztatni az asztmás roham kialakulását sem!

Gyógyhír Magazin