Milyen esetekben lehet fontos az alváslaborban történő vizsgálat?

Az alváslaborban történő alvásvizsgálatnak kétféle típusa van. A poligráfiás vizsgálat során rögzíthető az alvás közbeni légzés, a perifériás pulzus, a vér oxigén-telítettsége, a mellkasi légzési kitérés, a szívfrekvencia, a testpozíció, a lábmozgás. A poliszomnográfiás vizsgálat pedig a poligráfás vizsgálat által mért adatokon túl képes monitorozni az alvás mélységét, szerkezetét, az alvásciklusok számát, az elalváshoz szükséges és a teljes alvásidőt, az éjszakai ébredések gyakoriságát.

Mindezen faktorok lehetővé teszik, hogy az alváslaborban minden gyakoribb alvásbetegség vizsgálható legyen, így többek közt az inszomnia (krónikus álmatlanság), az alvási apnoé (alvással összefüggő légzési rendellenesség), a REM magatartászavar, a nyugtalan láb szindróma és az olyan szokatlan alvás közbeni viselkedések, mint például az alvajárás.

Mennyire kell „bedrótozni” a pácienst?

Lefekvés előtt az alvástechnikus „drótokat”, vagyis szenzorokat helyez fel a páciens testére, a fejbőrre, a szem köré, a mellkasra, a lábra. Ezek a szenzorok hosszú vezetékekkel csatlakoznak egy számítógéphez, ami lehetővé teszi a szabad mozgást az ágyban. A kézujjra felhelyezett pulzoximéter segítségével a vér oxigénszintjét és a perifériás pulzust is monitorozni lehet. Az alvástechnikus ugyanakkor nem csak az előkészületekben segít, de egy másik helyiségben ébren felügyeli a vizsgálatot, akár kommunikálni is lehet vele a vizsgálat során. Szükség esetén bemehet a vizsgáló szobába, megigazíthatja a vezetékeket, vagy segít például a betegnek kimenni a toalettre.

- Néhányan tartanak az alváslabortól, mondván ilyen körülmények közt annyira sem fognak tudni aludni, mint otthon. Valójában eddig csak kevés ilyen páciensünk volt, ellenben az ellenkezőjére több példát láttunk: van, aki annyira biztonságban érzi magát a felügyelt körülmények közt, hogy sokkal jobban tud pihenni. Ha pedig valaki forgolódik, megébred, nem tud aludni, esetleg más tünetet produkál, az ugyanolyan fontos jelzés a diagnózis szempontjából, mint azok az értékek, amelyeket rögzítünk. Mindazonáltal igyekszünk kellemessé tenni a pácienseknek az alvásvizsgálatot, az alváslabor akár egy szállodai szobához is hasonlítható - ismerteti dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ alváslaboratóriumának vezető szomnológusa, neurológus főorvos.

Hogyan kell felkészülni az alváslaboros vizsgálatra?

• Délután, este már ne fogyasszunk koffein tartalmú italokat, ételeket (kávé, fekete tea, kóla, energiaital, csokoládé), azok ugyanis stimuláló hatásuk miatt késleltethetik, megzavarhatják az alvást.
• Vizsgálat előtt kerüljük az alkohol fogyasztását, mivel az alkohol negatívan befolyásolhatja az alvás minőségét és struktúráját.
• Könnyű, ne túl késői vacsorát fogyasszunk.
• Napközben már ne aludjunk, legfeljebb egy 10 perces pihenő megengedett ebéd után. Az ennél hosszabb alvás megnehezíti ez elalvást, hiszen nem jelentkezik majd álmosság.

• Ne használjunk lefekvés előtt testápolót, krémeket, ugyanis az elektródák felhelyezéséhez pasztát/zselét kell használni és bizonyos krémek, kozmetikumok gátolhatják azok hatását.
• Az alvásvizsgálat előtt mossunk hajat, de ne használjunk semmilyen kozmetikumot a samponon kívül, hogy könnyebben lehessen a fejbőrre rögzíteni a szenzorokat.
• A vizsgálatra vigyünk magunkkal pizsamát, hálóruhát, papucsot, tisztasági csomagot és azokat az esetleges kellékeket, amelyek nélkül nem tud elaludni (saját párna, kabala, stb.). Érdemes törölközőt is vinni azoknak, akik reggel zuhanyozni szeretnének, erre ugyanis van lehetőség az alváslaborban.
• A szedett gyógyszerekről előzetesen kell egyeztetni az alvásszakértő orvossal, aki eldönti, lehet-e, kell-e azokat a szokásos módon szedni. Ha igen, akkor azokat is be kell vinni a kivizsgálásra.
• A kiértékelés egy másik alkalommal történik, így reggel, a szenzorok eltávolítása és a személyes készülés után nyugodtan el lehet távozni.

Forrás: JóAlvás Központ

Gyógyhír Magazin