Bár a probiotikumok egyre ismertebbek már az átlagemberek körében is, a szimbiotikumokról még az egészségügyi szakemberek is keveset tudnak. Pedig ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak az immunrendszer megfelelő működésében és az általános egészségünk fenntartásában.

„A probiotikumok jótékony baktériumok, amelyek támogatják a bélflórát, a prebiotikumok pedig olyan rostanyagok, amelyek ezeknek a baktériumoknak táptalajként szolgálnak. Ketten együtt alkotják a szimbiotikumokat, amelyek elengedhetetlenek az egészséges mikrobiom fenntartásához” – magyarázta dr. Bakanek György nőgyógyász, sportorvos és életmód-szaktanácsadó.

„A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek egyedi változásokat idéznek elő a bélflóra összetételében és a bélben élő baktériumok aktivitásában, vagyis egyfajta hatásfokozó elemként működnek. Prebiotikumból többféle létezik, az egyik leggyakrabban alkalmazott a frukto-oligoszacharid (FOS) másnéven inulin” – fogalmazott.

Antibiotikum-kúra mellé szimbiotikum

A bélrendszerben lévő jótékony baktériumok száma meghaladja az emberi testben található sejtek mennyiségét.

„A mikrobiom – vagyis a vastagbélben élő baktériumok összessége – valójában egy önálló, egyedi ökoszisztéma, amely közvetlen hatással van az egészségünkre” - hangsúlyozta a szakértő. „Sajnos a modern életmód és a civilizációs szokások – például a finomított élelmiszerek fogyasztása és az antibiotikumok túlzott használata – komolyan veszélyeztetik ezt az érzékeny egyensúlyt” – tette hozzá.

Az antibiotikumok rendkívül fontosak a bakteriális fertőzések kezelésében, akár életmentőek is lehetnek, de a túlzott vagy indokolatlan használatuk nemcsak a káros baktériumokat pusztítja el, hanem a jótékony bélflórát is. Ennek következménye a legyengült immunrendszer, az emésztési problémák és számos más betegség.

„Kutatások bizonyítják, hogy a mikrobiom állapota kihat az egész szervezetünkre, beleértve az idegrendszer működését is. Ma már a tudósok „bél-agy tengelyről" beszélnek, ami azt jelenti, hogy a bélflóra összetétele hatással lehet a mentális állapotunkra, a degeneratív idegrendszeri betegségek – például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór – kialakulására is” – mondta dr. Bakanek György. „Ezért rendkívül fontos, hogy minden antibiotikum-kúra mellé szimbiotikumot is szedjünk!”

Szimbiotikumok a sportban

Az egészség megőrzése érdekében naponta 60-80 dkg rostot kellene elfogyasztani, főként zöldségek, gyümölcsök, saláták, főzelékek, savanyúságok, teljes értékű élelmiszerek formájában. Az emberek többsége azonban ennek csak a töredékét viszi be a szervezetébe.

„A rosthiány súlyosan érinti a bélflórát, mivel a prebiotikumként működő rostok nélkül a probiotikumok nem tudnak megfelelően szaporodni. Itt jön a képbe a szimbiotikumok szerepe: a pre- és probiotikumok együttes fogyasztása segíthet pótolni ezt a hiányt, és helyreállítani a bélflóra egyensúlyát” – fogalmazott az életmód-szaktanácsadó.

Milyen a jó szimbiotikum?

„Több mint 50 éves orvosi praxisom alapján úgy vélem, a szimbiotikumokat évente több kúrában kellene szedni, legalább 15 napon keresztül minden évszakban. Ez különösen fontos lenne az immunrendszer támogatása és a betegségek megelőzése érdekében” – emelte ki dr. Bakanek György.

„Ha szimbiotikumot vásárolunk érdemes odafigyelni arra, hogy a készítmény legalább 7 különböző baktériumtörzset és természetesen prebiotikumot is tartalmazzon, legyen megbízható, jól ismert márka, sok éves tapasztalat és elérhető tudományos kutatások eredménye bizonyítsa a hatékonyságát.”

Gyógyhír Magazin