Mi okozhatja a fiataloknál kialakuló magas vérnyomást?

A magas vérnyomás egyik leggyakoribb közvetlen kiváltó oka az artériák szűkülete, ami miatt a vérnek nagyobb nyomással kell áramolni, hogy eljusson mindenhová. Mivel pedig az érszűkület előfordulása az életkor előrehaladtával egyre jellemzőbb, így a magas vérnyomás kockázata is nő az idősödéssel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy fiatalabbak nem szembesülhetnek a hipertónia diagnózisával, amelynek a genetikán kívül életmódbeli okai is lehetnek.

Ezek döntően az alábbiak:

• Túlsúly, elhízás: a 25-nél magasabb BMI és a magas derék-csípő arány alapján kiszámított súlyfelesleg szinte minden betegségnél rizikófaktornak számít.
• Dohányzás: az egyik legjelentősebb, megváltoztatható kockázati tényező.
• Alkoholfogyasztás: kutatások alapján a rendszeres alkoholfogyasztás hozzájárul a magas vérnyomás kialakulásához. (Ugyancsak igaz ez az illegális drogokra.)
• Mozgásszegény életmód: heti legalább 150 perc közepes intenzitású kardio mozgás és 2 alkalom erősítő edzés lenne az a mozgásmennyiség, ami már csökkentené a magas vérnyomás kockázatát, de ez csak keveseknél teljesül.
• Só- és vörös hús fogyasztás: napi 10 grammnál több só bevitele erősen emeli a vérnyomást, korábbi tanulmányok pedig ezt igazolták a heti kettőnél több alkalom vörös hús fogyasztásnál is.
• Egyes gyógyszerek: többféle gyógyszernek is lehet vérnyomásemelő mellékhatása, így például az ösztrogén tartalmú fogamzásgátlóknak, egyes gyulladáscsökkentőknek és antidepresszánsoknak.
• Bizonyos betegségek: a vesebetegségek, a pajzsmirigy alulműködés és az alvási apnoé is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Tünetmentes, de veszélyes

Mivel a magasvérnyomás betegség sok esetben teljesen tünetmentes, elhanyagolt esetben előfordulhat, hogy csak a stroke, a szívinfarktus, vagy éppen a veseelégtelenség hívja fel a figyelmet a betegségre. Tény, hogy a betegségre való hajlam bizonyos mértékig genetikailag meghatározott, de egyre többen fogadják meg a kardiológusok tanácsát, miszerint életmóddal kordában tartható, sőt egy bizonyos pontig akár vissza is fordítható a folyamat – különösen fiatalabb korban.

• Akinél felállítják a magasvérnyomás betegség diagnózisát, annak egy életen át figyelni kell a vérnyomására, és ezzel összefüggésben az életmódjára. A protokoll szerint ugyanis első körben, közel három hónapig az életmód rendezésével kell megpróbálni csökkenteni a vérnyomást - ismerteti dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa.

Fiatalon is szükséges lehet a vérnyomáscsökkentő gyógyszer

Bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelés is szükséges. 160/100 Hgmm fölötti vérnyomásnál, szövődmények és társbetegségek esetén ugyanis mindenképpen vérnyomáscsökkentő gyógyszert kell szedni, de ilyenkor is nagy szerepe van az életmódkezelésnek.

A magasvérnyomás betegségre rendelt gyógyszerek különböző módon hatnak a szervezetre, más a hatásmechanizmusuk és más-más a velük való kezelés célja. A vérnyomáscsökkentésben használt gyógyszereknek négy fő, és számos további típusa van. A négy legfontosabb kategória a vízhajtók, az úgynevezett béta-blokkolók, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer aktivitását gátló szerek és a kalcium-csatorna blokkolók.

A gyógyszerelés kapcsán azt érdemes hangsúlyozni, hogy makacs, nehezen kezelhető magasvérnyomás betegség esetén többféle gyógyszer kombinációjára is szükség lehet. Többek közt a gyógyszerek hatásosságának ellenőrzése miatt is szükséges a rendszeres kardiológiai kontroll, ahol módosítani, változtatni is lehet a rendelt gyógyszereken, akár azért is, mert a sikeres életmódváltás miatt kevesebbre vagy másra van szükség.

Forrás: Kardioközpont – Prima Medica

Gyógyhír Magazin