Mi a szerepe a kortizolnak?

A kortizol egy olyan mellékvesehormon, amely a szervezetünk napi ritmusát szabályozza. Az olyan ciklikus folyamatokért felelős, mint a zsíranyagcsere, az emésztés, bizonyos immunfunkciók, a vércukorszint, az éhségérzet, a koncentrációkészség, a bőr, a haj és a köröm növekedése. Emellett összefüggésben áll a stressz szintjével, az öregedéssel, a hasi hízással és az alvás-ébrenlét ritmusával

A kortizol és a stressz

A kortizolt stresszhormonnak is nevezik, mivel a szervezet a kortizolszint hirtelen megemelésével készít fel minket a veszélyekkel való szembenézésre vagy a menekülésre. Ez a válaszreakció hasznos a stressz rövid, intenzív pillanataiban, de káros, ha a kortizol szintje tartósan magas marad. A kortizolritmus hibás működése súlyos egészségi problémáinak kialakulásához is hozzájárulhat

Milyen tünetek jelzik a kortizolritmus felborulását?

A szervezetünk számos külső hatást stresszként él meg. Ha sikerül ezeket az irányításunk alá vonni, úgy a stresszérzetünk is csökkenhet, ami segíti az egészséges kortizolritmus megteremtését. A következő tünetek az egyensúly felborulására figyelmeztethetnek:

Magas vércukorszint: a krónikusan magas kortizolszint emelkedett glükózszinthez vezethet, ami hozzájárul az inzulinrezisztenciához és potenciálisan a 2-es típusú cukorbetegséghez.

Súlygyarapodás: a kortizol növelheti az étvágyat, és jelezheti a szervezetnek, hogy az anyagcserét a zsírraktározásra állítsa át.

Alvászavarok: a magas kortizolszint megzavarhatja az alvási szokásokat, megnehezítve az elalvást vagy a folyamatos alvás.

Csökkent immunfunkció: idővel az emelkedett kortizolszint gyengíti az immunrendszert, így a szervezet fogékonyabbá válik a fertőzésekre.

Hangulatváltozások és mentális problémák: a magas kortizolszint szorongással, depresszióval és más hangulatzavarokkal hozható összefüggésbe.

Memória- és koncentrációs problémák: Csökkentheti a kognitív funkciókat, ami memória- és koncentrációs nehézségekhez vezethet.

Tegyünk ellene!

Mivel a stressznek számos egészségkárosító hatása van, fontos, hogy megismerjük saját stressztűrő-képességünket és határainkat. Hogy kinek mikor „túl sok” a stresszből, az egyénenként változik. A következő stresszkezelési gyakorlatok segíthetik a normális mentális és fizikai állapot fenntartását:

Rendszeres mozgás: az olyan ütemes gyakorlatok, mint a gyaloglás, a futás, az úszás és a tánc különösen hatékonyak, főként akkor, ha mozgás közben tudatosan odafigyelünk a fizikai érzésekre.

Kapcsolatépítés: már egy egyszerű beszélgetés is olyan hormonális változásokat idézhet elő, amely hozzájárul a stressz enyhítéséhez. 

Relaxáció: a stresszt nem tudjuk teljes mértékben kiküszöbölni az életünkből, de az ellenőrzésünk alatt tarthatjuk. A különböző relaxációs technikák rendszeres gyakorlásával csökkenhet a hétköznapi stressz-szint, fokozódhat az örömérzet, és javulhat a nyugalom megőrzésének képessége.

Egészséges táplálkozás: a feldolgozott élelmiszerek, készételek, finomított szénhidrátok, édességek fogyasztása súlyosbíthatja a stressz tüneteit, míg a friss gyümölcsökben, zöldségekben, jó minőségű fehérjékben és ómega-3 zsírsavakban gazdag étrend segíthet legyőzni a nehézségeket.

Pihenés: a fáradtság okozta irracionális gondolkodás fokozhatja a stresszt, a krónikus stressz pedig alvászavarokhoz vezethet. Fordítson gondot a pihentető alvásra.





 

Gyógyhír Magazin