A vizsgálatban a kutatók egészséges, nem túlsúlyos férfiakat és nőket arra kértek, hogy két éven át 25 százalékkal korlátozzák a napi kalóriabevitelt. A kutatás célja az volt, hogy a korábbi állatkísérletek eredményeire alapozva megvizsgálják: a kalóriabevitel csökkentése az embernél is lassítja-e a biológiai öregedést?  
 
Csekély korlátozással számottevő eredmény 

Bár a vizsgálatban résztvevők átlagos kalóriacsökkentése összességében csak a 12 százalékot érte el, az adatok elemzése után megállapították, hogy már ez is az öregedés ütemének 2-3 százalékos lassulásával járt együtt. Más hasonló vizsgálatokban ez a szám a halálozási kockázat 10-15 százalékos csökkenését jelenti. 

A gyakorlat nyelvére lefordítva: ha napi 2000 kalóriás étrendet követünk, a 12 százalékos csökkentés mínusz 240 kalóriának felel meg – ez néhány falatnyi étellel vagy mondjuk egy ízesített kávéitallal egyenértékű. A tanulmány szerzői szerint a kalóriabevitel ilyen kis mértékű korlátozása nem jár komoly lemondással, könnyen megvalósítható, mégis kimutathatóan kedvező hatással lehet az egészségre.

Csökken a gyulladás, lassul az öregedés

A kutatás azt is megállapította, hogy a kalóriakorlátozás csökkentheti a szervezet gyulladásos folyamatait, ami szintén összefüggésbe hozható az öregedés lassulásával. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kalóriacsökkentéssel együtt továbbra is biztosítania kell a szervezet számára szükséges alapvető vitaminokat és ásványi anyagokat. Az egészséges életmód szempontjából az a leghatékonyabb, ha az úgynevezett üres – például a túl sok cukorból és a feldolgozott élelmiszerekből származó – kalóriák csökkentése együtt jár a fizikai aktivitás növekedésével. 

A kalóriakontroll minden életkorban fontos, de ahogy öregszünk, nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a túlsúlyhoz kapcsolódó társbetegségek, így azt mondhatjuk, hogy a jelentősége idősebb korban felértékelődik. A tanulmány szerint a testsúlycsökkenés több mint ötven, az életkorral együtt járó társbetegség kezelésében segíthet az idősebbeknek, beleértve a cukorbetegséget, az ízületi porckopást és az olyan hangulati zavarokat, mint a szorongás vagy a depresszió.

Az eredmények a tudóscsoport szerint többek között azért is fontosak, mert bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az emberi öregedés lassítása lehetséges. Emellett annak a megértéséhez is segíthetnek közelebb kerülni, hogy a szervezetre milyen hatást gyakorolhat a manapság egyre népszerűbb időablakos étkezés.

Miért hasznos az étkezési napló?

Az orvosok, dietetikusok sokszor arra kérik pácienseiket, hogy legalább néhány héten keresztül vezessenek étkezési naplót. Ezzel felmérhetik, hogy naponta mennyi fehérjét, szénhidrátot, cukrot, gyümölcsöt, zöldséget, diófélét, teljes kiőrlésű gabonát stb. fogyasztanak, mennyi folyadékot isznak – beleértve az alkoholt és a koffeintartalmú italokat is. Emellett érdemes feljegyezni az étkezések időpontját, a nassolásokat, megfigyelni az éhség és a jóllakottság váltakozását, és nyomon követni, hogy milyen a közérzetünk az egyes ételek fogyasztása után. Ha megfigyeljük, milyen hatást váltanak ki belőlünk a különböző élelmiszerek, az segítheti az étrendünk személyre szabott, egészéges átalakítását.

Gyógyhír Magazin