Első benyomás alapján sokakban az a meggyőződés alakulhat ki, hogy az élelmiszerek címkéi minden lényeges információt tartalmaznak, de igazából rengeteg fontos összetevő marad rejtve a vásárlók szeme elől, mivel E-számként szerepelnek, és nem ismert a jelentésük.

„Egyes színezékek, tartósítószerek és adalékanyagok beférkőztek az ételekbe és a kisgyermekek tányérjára is – ezek némelyike hosszútávon negatívan hathat az idegrendszerre vagy az emésztésre” – hangsúlyozta Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője.

Ha alufóliát sem eszünk, ezt az E-számot is kerüljük el!

Az élelmiszergyártók nem hangoztatják, hogy az alumínium szervezetben történő felhalmozódása ideg- és csontbántalmakhoz vezethet, de akár az Alzheimer-kór kialakulásában is szerepe lehet. Egy teljesen egészséges szervezet könnyedén kiválasztja ezt az anyagot, de például veseelégtelenségben szenvedők számára kiemelten veszélyes lehet.

Bár a legtöbben az alumíniumot csak alufóliaként vagy üdítős dobozok formájában ismerik, valójában gyakran találkozhatunk vele az élelmiszerekben is – méghozzá kevésbé nyilvánvaló formában. 

Akár egy hétköznapi süteményezés közben is találkozhatunk vele, az alumíniumot ugyanis mennyiségi korlátozás nélkül felhasználhatják cukortermékek bevonatához, torták, sütemények dekorálásához. A címkén többnyire E173-ként tüntetik fel, így, ha valaki nem jártas ezen a területen, könnyedén elsiklik felette a figyelme.

A polctól a tányérig – tudatosan

Az E-számok trükkösen, „hátulról támadva” landolnak a tányérokon, hiszen gyakran ismeretlen a valódi jelentésük vagy az egészségügyi következményeik. Pedig, ha a hosszútávú hatásuk is fel lenne sorolva, több bevásárlókosár tartalma egészen máshogy nézne ki. A cél: minél rövidebb összetevőlista, melynek lehetőleg mindegyik eleme ismerős.

Az adalékanyagokat és tartósítószereket lehetetlen teljes mértékben kizárni, de néhány egyszerűen követhető tipp segít csökkenteni a napi mennyiséget. A termékcímkék alapos átolvasása minden esetben fontos – még a hagyományos rizs esetében is. Már két hét tudatos odafigyelés elegendő lehet ahhoz, hogy meglepő részletek derüljenek ki egy-egy alapélelmiszerről vagy akár egy régóta kedvelt nassolnivalóról.

Elsősorban az adalékanyagokra érdemes fókuszálni, de a hozzáadott cukor mennyisége is hasznos szempont lehet. Ha 2-3-nál több E-szám szerepel rajta, inkább kerüljön vissza a polcra.

Az otthoni főzés is jelentősen csökkentheti a bevitt káros anyagok mennyiségét, hiszen sokkal egyértelműbb, hogy pontosan mi kerül bele egy-egy ételbe. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a különböző fűszerkeverékeket, porokat sem, ezek is rengeteg láthatatlan káros anyagot tartalmazhatnak.

Nem minden készétel ellenség

A készételek trükkösek lehetnek, mivel sokan egyből a tartósítószerekre gondolnak a szó hallatán. A valóság azonban az, hogy már megtalálhatók a piacon olyan adalékanyag-mentes termékek is, amelyek olyan alternatív tartósítási módszerrel készülnek, mint a hőkezelés vagy a fermentálás.

Hőkezelés során a termékeket kíméletesen melegítik fel, elpusztítva így a romlást okozó mikroorganizmusokat, mesterséges anyagok hozzáadása nélkül. A fermentálás ezzel szemben egy természetes érlelési folyamat, mely során jótékony baktériumok gondoskodnak a tartósságról.

„Személyes érintettségből fakadó egészségügyi okok miatt kezdtem el kerülni bizonyos adalékanyagokat, és ekkor ért az a meglepő felismerés, hogy még az alapvető élelmiszerek – mint például a csomagolt húsok – is tartalmazhatnak cukrokat térfogatnövelő szerként. Ez is arról adott visszaigazolást, hogy érdemes nyitott szemmel vásárolni, és készételekből is a kíméletes tartósítással készült, adalékanyag-mentes változatokat keresni.” – nyilatkozta a POLCZ FOOD szakértője, Kertész Éva Annamária

Sok ipari eljárásban valóban cukrot használnak térfogatnövelőként – nem feltétlenül az íz fokozása, hanem a tömeg és állag manipulálása céljából –, ezért fontos tudatosan átolvasni az összetevők listáját.

Káros az idegrendszerre, mégis megtalálható a boltokban

Egyes üdítőitalok, cukorkák, lekvárok és színes tejdesszertek gyártásához – különösen a gyengébb minőségű, tömegtermékek esetében – a mai napig alkalmaznak olyan szintetikus színezékeket, mint az E110. A nátrium-benzoát (E211) pedig az egyik leggyakrabban használt tartósítószer, amely gyümölcsitalokban, lekvárokban, szószokban és készételekben is előfordulhat.

A Southamptoni Egyetem Pszichológiai és Orvostudományi Karának csapata által végzett 2007-es kutatás egyértelműen bizonyítja, hogy a hiperaktivitás és figyelmetlenség kimutatható volt három- és nyolcéves gyermekeknél az E110 és az E211 fogyasztása után.

Egyértelmű, hogy semmi keresnivalója a legkisebbek poharában ennek a két anyagnak, így, ha szembejönnek az üdítők csomagolásán, érdemes mást választani helyette.

Tiszta táplálék, tiszta lelkiismeret

A tudatosság nem hibátlan étkezést jelent, hanem jobb döntéseket a mindennapok során. Minden egyes megfontolt választás közelebb visz egy tisztább, egészségtudatosabb étrendhez. A legszembetűnőbb jel, ha az összetevők listája minél rövidebb, ugyanis ha egy termék nem rejteget semmit, az a címkéjén is látszik. Célszerű tehát olyan megoldásokat keresni, amelyek nemcsak kényelmesek, hanem tiszta lelkiismerettel is fogyaszthatók.

Gyógyhír Magazin