A Parkinson-kór világszerte közel 9 millió embert érint. A betegség közismert jellemzője a finommozgások szabályozásának nehézsége, és a végtagok remegése. Ugyanakkor a kór a hangulatra, gondolkodásra és memóriára is hatással van.

Bár a betegség kialakulásának mechanizmusa többé-kevésbé már ismert, az okai még nem teljesen tisztázottak. Szóba került már minden a feldolgozott élelmiszerektől kezdve a golfpályákon használt növényvédő szerekig. Azt mondják, a genetikai hajlam is szerepet játszhat benne.

A Parkinson-kór jelenleg nem gyógyítható, így a betegek és szeretteik legfeljebb olyan terápiákban reménykedhetnek, amelyek lassítják a tünetek romlását. Egy biztos: minél korábban indul a kezelés, annál hatékonyabb lehet, ezért a korai felismerés jelentősen javíthatja az életminőséget.

Parkinson-diagnózis

A neurodegeneratív betegségek korai felismerésének érdekében a kutatók most mesterséges intelligencia modelleket vetettek be annak vizsgálatára, hogy vajon „kihallható-e” a Parkinson-kór a betegek hangjából.

„Eredményeink arra utalnak, hogy hangalapú gépi tanulási modellek képesek lehetnek a betegség jeleit már azelőtt észlelni, hogy a látványos mozgásszervi tünetek megjelennének” – mondta el Aniruth Ananthanarayanan, az Észak-Texasi Egyetem bioinformatikusa.

Ananthanarayanan és csapata gépi tanulási modellekkel próbálták meghatározni, hogy egyes önkéntesek hangja alapján megállapítható-e náluk a Parkinson-kór.

Hangelemzés

195 hangfelvételt használtak a modellek tanítására és tesztelésére, 31 személytől. Közülük 23-nál diagnosztizálták a betegséget. A mintázatokat kereső program a próbák 90 százalékában helyesen azonosította a Parkinson-kórral küzdő betegek hanganyagát.

A modellek által elemzett hangjellemzők közé tartozik például az úgynevezett „jitter”, ami a hangszálak szabálytalan rezgéséből fakadó rezgésingadozás; a zaj–harmonikus arány, amely a gégefő nem megfelelő záródására utalhat; illetve a hangjel-képződés zavarainak különféle mérőszámai.

Ezeket a jellemzőket korábban is összefüggésbe hozták a Parkinson-kór olyan ismert tüneteivel, mint a rekedtes hang, a gyenge hangszálak miatti beszédnehézség, valamint a lelassult vagy bizonytalan mozgás.

„A vokális tünetek, például a diszfónia, diagnosztikai lehetőségeik ellenére alulhasznosítottak” – figyelmeztetnek a kutatók.

Fontos a tudatosság

Ugyanakkor óvatosságra is intenek: további vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön, mennyire általánosítható a mostani modell, mivel mindössze 31 ember hangadatait használták a tanításhoz. Ezért a módszer jelenleg nem képes lefedni az életkori, nyelvjárási és környezeti különbségekből eredő változatosságot.

A kutatásban részt nem vevő adatelemző, Aiden Arnold a New Scientist-nek azt nyilatkozta Clarissa Brincat újságírónak, hogy ez a hangalapú megközelítés „valóban ígéretes lehet a korai szűrés eszközeként.”

Ha az eredmények nagyobb populációkban is konzisztensnek bizonyulnak, egy ilyen eszköz könnyen skálázható és megfizethető megoldást nyújthatna a korai szűrésre – különösen, mivel az esetek száma folyamatosan növekszik.

Ismert emberek és Parkinson

Sokat számít az is, hogy egyre több ismert ember nyíltan beszél a betegségről – ez nemcsak a figyelemfelkeltést segíti, hanem reményt is ad más érintetteknek.

Michael J. Fox színész már évtizedekkel ezelőtt felvállalta Parkinson-diagnózisát, és azóta alapítványával több százmillió dollárt gyűjtött kutatásra. De az utóbbi években olyan hírességek is megszólaltak, mint Ozzy Osbourne, aki 2020-ban hozta nyilvánosságra állapotát, vagy Neil Diamond, aki szintén őszintén beszélt visszavonulásának okairól.

Az ő bátorságuk példát mutat, és segít ledönteni a betegség körüli tabukat.

Gyógyhír Magazin