Kutatások szerint a főzéshez kapcsolódó döntések hatással lehetnek a családok mentális jóllétére, a nemi szerepek egyenlőtlenségeire és az élelmiszer-pazarlás mértékére is. Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője szerint megfelelő döntésekkel és kellő előretervezéssel nagy mértékben csökkenthető az ételkészítéssel kapcsolatos mentális terhelés és a döntési fáradtság, de a jó minőségű, tartós készételek is jelentős segítséget nyújthatnak ilyen helyzetekben.

Kevés dolog tűnik olyan ártatlannak, mint a „Mit főzzünk ma?” kérdés, mégis az egyik legnagyobb mentális terhet rejti magában. A pszichológusok „döntési fáradtságnak” (decision fatigue) nevezik azt a jelenséget, amikor a nap során meghozott számtalan döntés kimeríti az agyat, és romlik a választások minősége – ez este, a konyhapultnál csúcsosodhat ki fáradt szemmel, a nyitott hűtő előtt állva tanácstalanul.

A háttérben a „láthatatlan munka” jelensége húzódik meg: a háztartás megszervezése, az előretervezés, a logisztika és a folyamatos döntéshozatal, amely szinte mindig észrevétlenül nehezedik egy családtag – jellemzően a nő – vállára. Ez a láthatatlan teher nemcsak a mindennapokat teszi stresszesebbé, hanem a családi élet harmóniáját, sőt a fenntarthatósági törekvéseket is befolyásolja. Ugyanakkor a mindennapi főzésnek nem kell szükségszerűen tehernek lennie.

“Megfelelő tervezéssel, előre főzéssel, vagy tudatosan, jól megválasztott készételek használatával nagy mértékben csökkenthető a főzéssel kapcsolatos láthatatlan munka” - emeli ki Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője. „A cél nem az, hogy veszítsünk az étkezés élvezetéből, hanem hogy csökkentsük a körülötte keringő döntések számát. Mindezt úgy, hogy lehetőleg ne legyen szükség a gyorsaság, az egészségtudatosság és a finom ízek között választani, hanem mindezt egyszerre, kompromisszumok nélkül kapjuk meg." – teszi hozzá a szakértő.

Teher a konyhában

A házimunka - a főzést is ideértve - nemcsak fizikai, hanem jelentős mentális feladat is, amelyet a legtöbb esetben nők végeznek. Nemzetközi statisztikák szerint az amerikai nők naponta átlagosan 51 percet töltenek ételkészítéssel, és ez a teher döntően a nőkre hárul Európában is, ahol a napi főzés hasítja ki a legnagyobb időszeletet a házimunkák közül.

Hazánkban különösen jelentős a nemek közötti eltérés a házimunka-végzésben, a nők közel két és félszer annyi időt töltenek ilyen feladatokkal, mint férfi társaik, és a főzéssel kapcsolatos teendők közel 80 százalékát is a nők végzik.

Bár a legtöbben a munkából való hazaérés után legszívesebben már csak pihenésre, feltöltődésre vágynak a munkaidőben meghozott megannyi kisebb és nagyobb döntés után, a valóság jelentősen eltér ezektől a vágyaktól. Sokaknak hazaérkezés után kezdődik a „második műszak”, a láthatatlan munka.

Egyszerűbb döntések, kevesebb pazarlás

A láthatatlan munka következményei és az otthon falai között széleskörűen megjelenő döntési fáradtság messze túlmutatnak a konyhán, jelentős hatást kifejtve a családi élet többi területére is. Szociológiai felmérések szerint a nők jelentős része számolt be állandó stresszről a háztartás menedzselése kapcsán, továbbá arról, hogy a túlzott házimunka-végzés fizikai tüneteket, például hátfájást is okozhat. Ezek még inkább fokozódnak a gyermeket nevelő magyar családok esetében, mivel a gyermekes férfiak és nők közötti otthoni munkamegoszlást tekintve a nők közel négyszer annyi házimunkát végeznek, mint a férfiak, így a láthatatlan munkából felgyülemlő stressz és fáradtság negatívan befolyásolhatja a családi kapcsolatok alakulását és nyugalmát.

A lelki tényezőkön túl az ételkészítés tervezésének hiánya és a napi döntéskényszer közvetlenül hozzájárul a növekvő ételpazarláshoz is. Az EU-ban az élelmiszer-pazarlás megközelítőleg fele a háztartásokban keletkezik, így fontos mérlegelni, hogy az ételkészítésre irányuló döntések mekkora mértékben hátráltatják a fenntartható háztartás kialakítását.

Láthatatlan munka, látható segítség

A viselkedéstudományi kutatások szerint az „alapértelmezett ebédek" rotációja – 3-5 fix opció – jelentősen csökkenti a döntések számát, így a stressz-szintet is. A „biztonsági polc" koncepciója – néhány hosszú élettartamú, könnyen elkészíthető egészséges fogás – kis mentális erőfeszítéssel teszi lehetővé az egészségtudatos táplálkozást. Az adalékanyag-mentes, üvegben hosszú időn át elálló és 2 perc alatt elkészíthető készételek biztonsági hálóként szolgálnak, és csökkentik a napi döntések számát: néhány fix opcióval a háztartások tehermentesíthetik magukat anélkül, hogy kompromisszumot kötnének a minőségben.

„Élni szeretnék, nem főzni – ez nem főzésellenes kijelentés, hanem a mindennapi döntési kényszer csökkentésének igénye" – mondta Kertész Éva Annamária, a POLCZ szakértője.

 „Sokszor nem maga a főzés a legfárasztóbb, hanem a tervezés, a logisztika és az ismétlődő döntések. A cél, hogy a családok nyugodtabban, kevesebb stresszel éljék meg az étkezéseket, miközben odafigyelnek arra is, hogy mi kerül az asztalra. Így lelkiismeretfurdalás nélkül tölthetik el a felszabadult időt pihentető tevékenységekkel."

Gyógyhír Magazin